Nem segíti kellően a végzős hallgatók és a pályakezdő fiatalok magyarországi elhelyezkedését a mai támogatási- és ösztönző rendszer – állapította meg Székely László ombudsman. Magyarországon az európai átlagnál valamivel gyorsabban növekszik a fiatal munkanélküliek aránya
Egy 2012-es adat szerint a 15-24 év közötti korosztályban csaknem minden huszonkilencedik fiatalnak nem volt munkahelye. Az alapvető jogok biztosa a Munka Méltósága programjában a fiatalok legális foglalkoztatási–munkavállalási lehetőségeit, munka-erőpiaci esélyeit is vizsgálta.
Az ombudsmant a nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatta, hogy a munkanélküliség főként az alacsonyan képzett fiatalok körében magas, nőtt az iskola befejezése utáni álláskeresés ideje. Az elmúlt évtizedekben egyre csökkent az arányuk a munkaerő-piacon, amit a miniszter részben a képzésben eltöltött hosszabb idővel magyarázott, de az okok között sorolta az elégtelen munkaerő-keresletet, a piacképtelen képzettséget, a csekély mobilitást és a tanulás melletti munkavállalás alacsony szintjét.
Mindezek kiküszöbölésére a Kormány számos munkaerő-piaci programot indított a fiataloknak – válaszolta a miniszter az ombudsman kérdésére.
A Nemzeti Munkaügyi Hivatal főigazgatója – és több felsőoktatási intézmény rektora is – hangsúlyozta a szakmai tapasztalat fontosságát. A főigazgató rámutatott arra, hogy a pályakezdőket alkalmazó munkáltatók pozitívan értékelik a friss szakmai tudást.
Ugyanakkor hátránynak tartják, hogy sokszor hosszú időre lefoglal egy szakképzett dolgozót a szakmai tapasztalat nélküli fiatal munkavállalók betanítása. Az ilyen pályakezdők huzamosabb ideig lassabban végzik a munkájukat, és ezt nem ellensúlyozza az utánuk járó adókedvezmény valamint az alacsonyabb bér.
A fiatalok nem rendelkeznek kellő információkkal a munkaerőpiacról, a munkáltatók pedig nem ismerik a végzettségek különféle kategóriáit. A civil szervezetek és a lehetséges munkaadók is felvetették, hogy fontos lenne a munkaerőpiac számára is hasznos ismereteket adó szakirányok indítása, mert az oktatás túlságosan elszakadt a munkaerőpiac igényeitől. Azok viszont gyorsabban találnak munkát, akik már a tanulmányaik alatt is a képzésüknek megfelelő területen dolgoznak, magas azoknak a száma, akiket a korábbi szakmai gyakorlati helyükön foglalkoztatnak.
Külföldön könnyebb
Egy 2012-es adatfelvételben a hallgatók 41 százaléka jelezte, hogy diplomázása után külföldi munkavállalást is tervez.
A felsőoktatási évek alatt külföldi tanulmányokat is folytató diplomások gyorsabban találnak munkát, körükben kisebb a munkanélküliek aránya, és lényegesen magasabb az átlagjövedelmük. A foglalkoztatás szempontjából legkedvezőtlenebb régióban lakó és tanuló hallgatóknak több mint fele külföldön keresne megélhetést.
Az alapvető jogok biztosa vizsgálataiban azt tapasztalta, hogy az egyetemek, főiskolák a hallgatók elhelyezkedését segítő karrier irodákat, diákközpontokat működtetnek, együttműködési megállapodásokat kötnek szervezetekkel, vállalatokkal, figyelnek a pályázatok ajánlataira. Ugyanez nem jellemző a középiskolákra.
A jogszabályi környezet alkalmas az elméleti és a gyakorlati képzés összhangjának megteremtésére. A tanulmányok ideje alatt valamennyi fiatalnak lehetőséget kellene kapnia a tapasztalatszerzésre a munka világában, ezért is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kapcsolatokra a gyakorlati képzést biztosító munkáltatókkal. Bár számos kormányzati munka-erőpiaci program létezik, a mai támogatási- és ösztönző rendszer nem segíti kellő hatékonysággal a hallgatók és a pályakezdő fiatalok magyarországi elhelyezkedését – állapította meg Székely László ombudsman.
Az alapvető jogok biztosa megküldte jelentését az illetékes tárcáknak.
