Többet visznek haza a BKV-s dolgozók áprilistól, a cégvezetés 7500 forintos alapbéremelést hajt végre. Az egyik legnagyobb érdekvédelmi tömörülés, az Egységes Közlekedési Szakszervezet megalázónak tartja a bértárgyalási folyamatot, s a végeredményt is.
Hetekig tartó egyezkedés után megállapodott a béremelés mértékében a BKV vezetése a szakszervezetekkel: havonta bruttó 7500 forinttal többet vihetnek haza április elsejétől a dolgozók. A cégvezetés közleménye szerint ez a béremelés azokat a főállású dolgozókat érinti, akik 2013. december 31-én állományban voltak. Ezen kívül a BKV havonta ötezer forint értékű Erzsébet utalványt ad, és az áprilisi bérekkel együtt kifizetik a jubileumi és egyéb jutalmakat is, az év végén pedig 36 ezer forint értékű Erzsébet utalványt kapnak a teljes munkaidős dolgozók. A részmunkaidőben foglalkoztatottak a munkaidejük arányában kapják meg ezt a juttatást. Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója a cég közleménye szerint azt mondta, a BKV vezetése a jelenlegi gazdasági környezet, valamint a társaság nehéz pénzügyi helyzetének figyelembevételével, az előzetes üzleti terv sarokszámain belül maradva korrekt ajánlatot tett. A szakszervezetek azonban egyáltalán nem így gondolják.
Csalódott érdekvédők
Az egyik legnagyobb ágazat, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) kifejezetten csalódott a szerény eredménnyel, amit a Budapesti Közlekedési Központ és a főváros erőfitogtatásának, a megalkuvó BKV-vezetés és a simulékony szakszervezetek szégyenének tart. A paktum egyetlen új eleme az áprilistól havonta bruttó 7 500 forintos bérfejlesztés messze elmarad a szakszervezetek elvárásától, a január elsejétől tervezett 3,5 százaléktól. Ráadásul az átlagosan 3 százalékosnak tekinthető bérfejlesztést csak április elsejétől jár. Az év első három hónapjára egységesen mindenki 18 ezer 500 forint kompenzációt kapott volna, de a munkáltató – állítólag a főpolgármester utasítására – még ezt is kivette az ajánlatból – mondta a Dolgozók Lapjának Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az EKSZ végtelenül megalázónak tartja, hogy a szánalmasan szerény eredményt a BKV menedzsmentjén keresztül a BKK hatalmi szóval, zsarolással erőltette rá a szakszervezetekre, mert az érdekvédelem képtelen volt legalább ebben a kérdésben összefogni, s nem hagyni, hogy átgázoljon rajtuk a hatalom. Az EKSZ az utolsó pillanatig kitartott, de mivel egyedül maradt a harcában, végül aláírta a megállapodást azért, hogy az ellenállásával nehogy többet ártson, mint használjon az egyébként is nehéz sorsú dolgozóknak. Így legalább kapnak valamennyit, még ha megalázóan keveset is – szögezi le az elnök. Nemes azonban hozzáteszi: ezt az eredményt a szakszervezetek nem tehetik ki a dicsőségtáblára. Összefogással, az erők egységesítésével ennél sokkal többre tellett volna – teszi hozzá keserűen.
Az elnök szerint a többi juttatás, amit a menedzsment büszkén „mutogat, mint megállapodási eredményt, egyáltalán nem újdonság. Semmit nem változott a tavalyihoz képest például a cafetereria havi 5 ezer forintos kerete, s az év végi egyszeri 36 ezer forintos plusz „tikett” juttatás, s változatlan maradt a jubileumi 93 ezer forintos összeg is, amelynek esetleges 101 ezer 500 forintra történő emelését az év végi eredménytől tette függővé a vezérigazgató. Igaz, a balesetmentes jutalom 93 ezerről 101 ezer 500-ra emelkedik, de ezt értelemszerűen csak a járművezetők kapják. Közülük is azok, akik baleset nélkül vezetnek legalább 250 ezer kilométert. Az EKSZ elnöke egyedüli pozitív, de nem meghatározó eredménynek tartja, hogy szakszervezete hosszas küzdelme árán a jegyellenőrzésre kötelezett járművezetők megkapják a pluszmunkáért járó jutalmat. Nemes viszont szánalmasnak tartja, hogy a tavalyi bérmaradványt, a dolgozónként 20-50 ezer forintot ennyire elhúzódva, még csak ezt követően fogják kifizeti.
