A gyártás átszervezése miatt év végére bezár a DouweEgberts Hungary Zrt. budapesti gyára. Utcára kerül 184 dolgozó. A VDSZ működési területén az elmúlt 4 hónapban összesen 4 ezer ember jutott hasonló sorsra. A szakszervezet elnöke az érdekvédelem fontosságára hívja fel a figyelmet.
Megválik 184 dolgozójától a Douwe Egberts budapesti gyára, mert a cég anyavállalata, a DE Master Blenders 1753 európai szinten felülvizsgálta működését, s ennek eredményeként arra jutott a tulajdonos, hogy a fenntarthatóság miatt harmonizálnia kell az egyes szervezeti egységek működését – olvasható a budapesti üzem közleményében, amelyet az MTI-hez juttatott el.
A DouweEgberts Hungary Zrt. összesen mintegy 300 embert foglalkoztat, közülük 184-et érint a budapesti részleg megszüntetése.
A cég az átszervezési szándékról április közepén tájékoztatta az érintett munkavállalókat, a vállalat szakszervezetét és a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt. A gyár közleménye szerint a DouweEgbertsZrt. vezetése a törvényi előírásoknak megfelelően konzultációra hívta a munkavállalókat, ennek során áttekintik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a döntés negatív hatásait valamilyen módon csökkenteni lehet.
A budapesti gyár bezárása után a cég Magyarországon kiskereskedelemért felelős központot fog fenntartani, amely értékesítési és marketing tevékenységet végez majd. Termékei a jövőben is elérhetők lesznek a magyar fogyasztók számára – írta közleményében a DouweEgberts Hungary Zrt.
Egyre nagyobb a veszteség
Annak ellenére, hogy a foglalkoztatással kapcsolatban rendre jelennek meg különféle módon cizellált statisztikai adatok, miszerint egyre több a munkavállaló Magyarországon, a valóság kegyetlenül ellentmond ezeknek az állításoknak – véli Székely Tamás a VDSZ elnöke. Csak a vegyipari szakszervezethez tartozó területen az elmúlt négy hónapban négyezer dolgozó került utcára különféle okok miatt, de gyakran különösebb komoly indokok nélkül. Ezt is megtehetik ugyanis a hazai munkaadók, hiszen az új munka törvénykönyve gyakorlatilag kiszolgáltatja a dolgozókat neki, s minden következmény nélkül, „szíre, szóra” bárkinek fel lehet mondani. Igaz, a szakszervezetek ahol tudnak, enyhítenek az utcára kerülők gondjain legalább annyiban, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket – például a körülményekhez képest a legmagasabb végkielégítést – harcolják ki az elbocsátottak számára, s ingyenes jogsegélyszolgálattal, elhelyezkedési tanácsadással nyújtanak gyorssegélyt a kétségbeesett embereknek. Szakszervezet azonban sajnos nincs minden munkahelyen, de ha van is, gyakran kevés taglétszámmal, nem túl nagy erővel tud fellépni a dolgozók érdekeiért.
A szakszervezet létkérdés
Szerencsére azonban vannak erős, eredményes érdekvédelmi szervezetek is, ám tény, hogy egyelőre ezekből van kevesebb. Székely Tamás szerint az embereknek, főként a munkavállalóknak be kell látniuk, hogy a szakszervezet maradt az egyetlen fórum, ahol nemcsak meghallgatják a dolgozók problémáit , hanem érdemben segítenek megoldani azokat. A munka világában mostanra annyira eldurvult a helyzet, hogy adott esetben teljesen reménytelen egyedül szembeszállni a munkaadóval, s kicsikarni az alapvető jogokat azokból, akik az új Mt. adta korlátlan lehetőségükkel visszaélve zsarnokoskodnak a dolgozók felett. Csak erős, határozott, jól képzett szakszervezet képes eredményesen kiállni a dolgozókért, a munkahelyek védelméért, s az alapvető emberi és munkavállalói jogokért. Ez az utolsó pillanat, hogy az emberek felismerjék: érdekvédelemre most minden eddiginél nagyobb szükség van – szögezi le az elnök.
