A munkavállalók többsége stresszes légkörben dolgozik – derül ki egy nemzetközi felmérésből. A vezetők és a munkavállalók jó kapcsolatának, valamint a munkahelyi stressz kezelésének fontosságára hívja fel a figyelmet az Egészséges munkahelyek című nemzetközi kampány.
A munkahelyi stressz csökkentésére hívja fel a figyelmet a közelmúltban indított kampányában az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA). A Kezeljük a stresszt!” című akcióval a szervezet a jó vezetői irányítást és a kiegyensúlyozott munkahelyi légkör fontosságát hangsúlyozza. A pszichés kockázat minden munkahelyen jelen van, de ha időben felismerik, akkor viszonylag kis erőfeszítéssel eredményesen lehet kezelni – hangoztatják a szakértők. A nemzetközi kampány ehhez biztosítja a szükséges támogatást, útmutatást és eszközöket.
A főnök az oka?
A munkával összefüggő stressz akkor alakul ki, ha a követelmények meghaladják a dolgozó képességét, s nem tud megfelelni az elvárásoknak. A tartósan nyomás alatt álló embereknél idővel súlyos lelki és fizikai egészségi problémákra utaló tünetek jelentkeznek. A munkahelyi stressz nem az egyén hibája, hanem helyi szervezeti problémára, munkatársi, vezetői kapcsolatokra vezethető vissza.
Stresszes állapotot válthat ki a folyamatos zaj, az erős fény, a klíma, a veszélyes anyagok használata és a tartós vibráció, valamint a főnök és a munkatársak közötti rossz viszony.
De tartós szorongással járhat, stresszhez, s végül pszichés betegséghez vezethet az is, ha az elvégzendő munka meghaladja a munkavállaló képességeit, de a túl-, vagy éppen az alulterheltség is hasonló hatást válthat ki. A feladat ellátásához szükséges információhiány miatti bizonytalanság, a túl szoros határidő, sőt ez elismerés-, valamint a panaszlehetőség hiánya, s a munkahelyi túlkapások, visszaélések, erőszak és megfélemlítés is olyan pszichoszociális problémát okozhat, amely miatt hosszas gyógykezelésre lehet szükség.
A rosszul kezelt munkahelyi helyzet ugyanis rossz lelki egészségi állapothoz vezethet, amelyet sokan alkohollal vagy droggal oldanának fel. Mások viszont szív- és érrendszeri betegségig hajszolhatják magukat, a stressz miatt gyakori az izomrendszeri elváltozás is.
Aki dolgozik, az stresszel
Egy nemzetközi felmérés szerint a munkavállalók fele úgy nyilatkozott, hogy a munkahelyén gyakori a stressz. A nagyon kicsi, legfeljebb kilenc alkalmazottból álló mikro vállalkozásokban a munkavállalók 45 százaléka tartja gyakorinak a munkájával járó stresszt, a nagyobb cégeknél ez az arány 54–58 százalékra emelkedik. Európában a vezetők 79 százaléka törődik a feszültség feloldásával, ugyanakkor az európai vállalkozások kevesebb, mint 30 százalékánál alkalmaznak eljárásokat a munkahelyi stressz, a -zaklatás és a harmadik felek által gyakorolt erőszak kezelésére.
A nagyobb, legalább 250 embert foglalkoztató munkaadók 40–50 százaléka próbálja csökkenteni valamilyen módon a pszichoszociális kockázatokat, míg a kisebb, 10–49 munkavállalót alkalmazó vállalkozásoknak csupán a 20–30 százaléka tesz némi erőfeszítést a légkör javítására.
Annak ellenére, hogy ebben a témakörben különösen nagy a felelősségük a munkahelyi vezetőknek, a hangulat javításában a munkavállalóknak is van mit tenniük. A lényeg a vezetők és a beosztottak jó kapcsolata – állapítja meg az Európai Munkavédelmi Ügynökség.
A „bűnös” átszervezés
A munkahelyi stressz leggyakoribb oka az átszervezés, illetve a megélhetés megőrzésével kapcsolatos bizonytalanság – derült ki egy friss európai statisztikai felmérésből. A túlzott mértékű munkaterheket és a túl hosszú munkaidőt 66 százalék minősítette stresszforrásnak, a munkahelyi megaláztatásokat, illetve zaklatást pedig 59 százalék.
Az európaiak tehát alapvetően azért feszültek a leginkább, mert nem tudják biztosan, nem veszítik-e el a munkahelyüket, például egy átszervezés során. Ehhez képest valamelyest másodrangú kérdés az, hogy milyen is az a munkahely, amelyhez ragaszkodnak, hogyan is érzik magukat a munkahelyükön.
Az EU-OSHA által meghirdetett kampány mottója: “az egészséges munkahelyen kezelik a stresszt”.
A kampánnyal ahhoz kívánnak támogatást nyújtani, hogy a munkaadók, vállalati vezetők és a dolgozók, illetve az őket képviselő szervezetek “találjanak egymásra” az ilyen gondok enyhítésénél.
Ennek érdekében két éven át szerte Európában több száz szervezet bevonásával tanfolyamokat, konferenciákat, szakmai műhelyrendezvényeket tartanak, és a téma iránti érdeklődést poszter-, film-, illetve fotópályázatokkal, kvízműsorokkal is igyekeznek felkelteni. A legsikeresebbek jövő áprilisban vehetik majd át a díjakat.
