A bérek növekedése és a munka elismerése nem jutalom, hanem a bővülés záloga, a folyamatos megszorítás pedig zsákutca – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) elnöke, a szövetség városligeti nagygyűlésén.
Május elseje azoknak a munkavállalóknak az ünnepe, akik “a hátukon viszik az országot”, és megtermelik azt, amit mások el akarnak osztani – hangsúlyozta hagyományos városligeti május elsejei ünnepségén Pataky Péter. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke elmondta: az idei ünnep mottója, hogy új irány kell Európának és Magyarországnak. Hozzátette, az országban olyan munkahelyekre van szükség, ahol a munkavállalók nem kiszolgáltatottként, nem rabszolgaként, hanem a munkát elismerő környezetben, alkotó emberként vehetnek részt a munkában nap, mint nap, olyan bérért, amiből el tudják tartani a családjukat.
Pataky Péter hangsúlyozta: Európa és Magyarország ki kell, hogy jöjjön a krízisből, és el kell érni, hogy valódi, minőségi munkahelyek legyenek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy azzal csábítanak Magyarországra munkáltatókat, befektetőket, hogy a bérek alacsonyak, és a munkajogi környezet miatt azt csinálhat a munkaadó a dolgozókkal, amit csak akar.
Kiemelte, hogy kellenek a befektetők és az új munkahelyek, de nem mindegy, hogy azok milyenek.
Elmondta: a valódi munkahelyek száma alig nő Magyarországon, míg az egyéb, statisztikát javító, rövid távú munkahelyekből – a kölcsönzöttől a közmunkáig – egyre több van. Pataky Péter szerint olyan munkahelyek kellenek, ahol elismerik a tisztességes munkát, ahol megfelelő a jövedelem. Közölte: meg kell szüntetni a milliós nagyságrendű dolgozói szegénységet, és olyan munkajogi viszonyokat kell teremteni, amelyek nem szolgáltatják ki a munkavállalókat a munkáltatóknak.
Új irány kell a szakszervezeteknek is, hogy hitelesen tudják képviselni, amit mondanak, és egyre több tagot számláljanak – mondta az MaSZSZ elnöke.
Patrick Itschert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárhelyettese kiemelte: május elsején a szolidaritást, a szakszervezeti mozgalom sikereit ünneplik, és hitet tesznek amellett is, hogy közösen dolgoznak a jövőbeli kihívások megoldásán. Európa-szerte sok a kihívás: csaknem 27 millióan vannak munka nélkül, és számuk nőtt az utóbbi években, ezenkívül 7,5 millió fiatalnak nincs munkája, és oktatásban, képzésben sem vesz részt – mondta.
Kifejtette, az unió 18 tagállamában alacsonyabbak a bérek, mint 5 éve – Magyarországon 12 százalékos ez a csökkenés -, 120 millió európai állampolgár szegénységben él vagy ki van téve a szegénység veszélyének.
Patrick Itschert is hangsúlyozta: a megszorítás nem működik, az európai polgárok sokat fizettek azért, hogy megmeneküljenek a bankok, hogy megmentsék az eurót, és az az orvosság, amit az európai vezetés “lenyomott a torkukon”, nem működött. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy az ETUC nem az Európai Unió intézményeit, hanem José Manuel Barroso bizottságát bírálja, és azt ahogyan a válságot – álláspontjuk szerint – félrekezelte.
Kitért arra is, hogy Magyarország 10 éve lett EU-tag egy kölcsönös sikertörténet reményében, azonban Magyarország lemaradása nőtt, csökkent a bruttó hazai termék – míg például Lengyelországban a magyarnál nagyobb mértékben bővült a gazdaság -, támadások érik a szólásszabadságot, és szerinte hiányzik a háromoldalú érdekegyeztetés.
“Ezért ne Magyarországot kárhoztassátok, hanem Orbán Viktor politikáját” – jelentette ki Patrick Itschert.
Szólt arról is, hogy az ETUC más Európát szeretne, változást a politikában, új irányt, a megszorítások helyett beruházást a kutatásba, infrastruktúrába, közszolgáltatásokba, a bérfejlesztésbe, és fenntartható, biztonságos, minőségi munkahelyeket.
Május 25-én az európai parlamenti választásokon “ti szavazhattok erről az irányról, és arra szavazzatok, akik egy erős Európát akarnak, és befektetni a ti jövőtökbe” – emelte ki a főtitkárhelyettes.
A MaSZSZ nagygyűlésén a szövetség 62 tagszervezete és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) tagszervezetei is képviseltették magukat.
