Akár a homokzsákolást is számon kérheti ügyfelein a biztosító, különösen azoktól, akiket rendszeresen elönt az árvíz, s ezért ugyanilyen rendszeresen fel is veszik a kártérítést. A védekezésben passzív ügyfelektől megtagadhatja a kifizetést a biztosító. A rendkívüli időjárásra való tekintettel ezekben a napokban kiemelkedően gyorsan mérik fel a károkat, és rövid időn belül ki is fizetik a kártérítést.
A viharok és az árvíz okozta rendkívüli körülmények miatt szokatlanul gyorsan dolgoznak a biztosítók, amilyen rövid idő alatt csak lehet, felmérik és kifizetik a jogos kárigényt, ami az alig néhány nappal ezelőtt kezdődött szélsőséges időjárás miatt mostanra több százmillió forintra rúgott. A biztosítók azonban elvárják az ügyfeleiktől, hogy kellőképpen védekezzenek az előre látható káresetek, így az árvíz ellen is, legalább homokzsákokkal. Gondatlanságnak tekintheti ugyanis a biztosító azt, ha a megelőzésnek vagy a védekezésnek nyoma sincs például egy olyan ingatlannál, amelyet minden évben elönt a víz, ezért megteheti, hogy nem fizet, vagy csak a valós veszteség töredékét adja kártérítésként – figyelmeztet Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Kft. értékesítési és kommunikációs igazgatója.
A biztosítók azonban azt is elvárják, hogy a kármentést is időben kezdje el a károsult, mentse, amit csak tud, hogy minél kisebb legyen a vesztesége. Vannak ugyanis, ha nem is sokan, akik úgy gondolkoznak, hogy ha már ott a víz, vesszen az elavult tévé, a régi szobabútor, a dögledező mosógép, vagy éppen a leharcolt számítógép, mert a kártérítésből majd futja egy újra. A szándékosan gondatlan felkészülést, vagy az elódázott kármentést azonban gyorsan felismerik a szakemberek, s ha a gyanújuk beigazolódik, akkor mérlegelhetnek, hogy mennyit fizessenek ki a veszteségből, vagy fizessenek-e egyáltalán. Annak tehát, aki a valós kár megtérítését várja, a lehetőségeihez képest mindent meg kell tennie vagyona védelmében, s az anyagi veszteség csökkentése érdekében.
Vannak viszont, akik nem mérik fel alaposan a vihar, vagy az árvíz utáni pusztítást, s nem vetetik fel a listára a frissen keletkezett apró repedéseket a falon, a kicsit ázott tapétát, vagy a még csak tenyérnyi helyen hólyagosodó vakolatot. A pici repedés hónapok múlva már méternyi lehet, a málladozó vakolat már félplafonnyira nőhet, s az éppen csak nedves tapéta lassan teljesen lepöndörödik a falról, s utólag már nehezen lehet rá kártérítést fizettetni – figyelmeztet a szakértő.
Németh tapasztalatai szerint a víz alá került, vagy viharverte ingatlanok tulajdonosai azt sem tudják pontosan, mivel tesznek jót: ha azonnal szárazra viszik az elázott, összetört, tönkrement értékeket, vagy ha érintetlenül hagyva várják a biztosító embereit, akiknek az előírás szerint öt napjuk van a kárszemlére. Az igazgató azt tanácsolja, hogy mindenki a lehető leggyorsabban cselekedjen, de ha csak teheti, fényképezze le a mentés előtti állapotot, hogy szükség esetén fotókkal igazolhassa, jogos a kárigénye. Komoly helyreállítási munkába viszont senki ne kezdjen addig, amíg a kárszemlét le nem folytatják, mert a javítási munkák költségét, de magát a káresetet is nehéz utólag bizonyítani, s elúszhat a teljes kártérítés – figyelmeztet a szakértő. Németh tapasztalatai szerint az ilyen rendkívüli helyzetben, mint a mostani viharos, árvizes időszak, a biztosítók nagyon gyorsan dolgoznak és 1-2 napon belül vélhetően mindenkihez odaérnek a kárfelvevők. Ezért a vita, vagy a félreértések elkerülése, de leginkább a kártérítési összeg kifizetése érdekében érdemes addig viszonylag érintetlenül hagyni a helyszínt.
