A munkajogi szabályozás számos előírást tartalmaz a munkavállalók gyereknevelésére – is. Az Mt. a gyerek és a szülő fogalmát is pontosan definiálja egyebek között azért, hogy egyértelmű legyen, kinek jár a gyerekek után pótszabadság.
A Munka törvénykönyve (Mt.) szerint gyereknek minősül az a kiskorú, akit a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint a szülei a saját háztartásukban nevelnek, gondoznak. A törvény szerint saját háztartásban nevelt, gondozott gyerek az, aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki – olvasható a munkajog.hu által idézett szabályozás idevonatkozó passzusában.
Az Mt. azonban a szülő fogalmát is definiálta. E szerint jogilag is szülőnek minősül a vér szerinti, vagy az örökbe fogadó szülő, a vele együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyereket örökbe akarja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van. De szülőnek ismeri el az Mt. a nevelőszülőt, a gyámot, továbbá azt a személyt, akihez a gyereket ideiglenes hatállyal elhelyezték.
A munkajogi szabályok szempontjából tehát azt a gyereket kell figyelembe venni, aki a felsorolt személlyel él együtt. Például, a felsorolásban a szülővel együtt élő élettárs nem szerepel, csak a házastárs. Ezért hiába él a munkavállaló akár életvitelszerűen együtt az élettársa gyermekével, a munkáltató e gyermekre tekintettel nem köteles pótszabadságot biztosítani, vagy tiszteletben tartani a felmondási korlátozásokat.
Követelmény az is, hogy a gyerek a szülővel életvitelszerűen együtt éljen és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki. Például, a vér szerinti szülő akkor is jogosult a gyermeke utáni pótszabadságra, ha az adott hónapban kivételesen külföldi kiküldetést teljesít, de egyébként egy háztartásban él a gyerekével. Ha azonban e távollétek rendszeresek és nem csak a napközbeni időszakot érintik, úgy a gyerekhez kötődő munkajogi szabályok nem alkalmazandóak.
