A dolgozói szegénység, a béremelkedés és a közmunkások foglalkoztatása ügyében nem sok jót ígér a jövő évi költségvetés tervezete, amelyet a Policy Agenda vett górcső alá. Az elemzők vizsgálták a munkavállalói érdekképviseleti szervek érdekérvényesítő képességét is, amelyről megállapították: a megosztott szakszervezetek egységes fellépése nélkül kevés az esély arra, hogy a kormány változtasson a büdzsé tervezetén.
A jövő évi költségvetés benyújtásával egyértelművé vált, hogy a kormány nem mer belevágni egy jelentősebb bérfelzárkóztatási programba. A Policy Agenda megvizsgálta, hogy a költségvetésből mi olvasható ki a munkaerőpiacra és a bérekre nézve. Az elemző intézet munkatársai a jövő évi költségvetés mellékletéből arra a következtetésre jutottak, hogy 2015-ben a kormány 1,8%-os infláció mellett 3,6%-os bruttó átlagbér emelkedéssel számol. Elvileg a keresetünk tehát többet fog érni, mint idén. Ez persze azt is jelentheti, hogy nem számol a kormány a minimálbér jelentős emelésével, mivel annak továbbgyűrűző hatása megemelné a béreket is. Úgy vélik, a minimálbérnek 105.000-106.500 forintra történő emelését tervezheti a kabinet. Ez pedig azt is jelenti, hogy nem csökken jövőre sem csökken annak a Policy Agenda korábbi becslése szerinti egymillió munkavállalónak a száma, akiknek a havi keresete nem éri el a létminimum egy főre jutó összegét.
Mire számíthat a közszféra?
A közszféra szakszervezetei folyamatosan számon kérik a kormányon azt, hogy évek óta nem történt általános béremelés a köz alkalmazottai körében. Az állam nyilvánvalóan pénzügyi okok miatt sem tud elmozdulni ebbe az irányba, ugyanakkor egyes ágazatokat kiemelve mégiscsak igyekszik azt bizonyítani, hogy érzékeny a probléma iránt. Ennek technikai kezelésére találták ki az életpálya-modelleket, amelyek lehetőséget adnának az ágazati különalkukra – hívják fel a figyelmet az elemzők. Prognózisuk szerint jövőre a pedagógusok bére az életpálya-modell miatt valamivel a kormány által várt 3,6%-os országos béremelkedést meghaladva növekszik majd (5-6%), míg a fegyveres és rendvédelmi testületeknél éves szinten 15%-os lesz az emelés (júliusban tervezik 30%-kal emelni a béreket). Az e két területen meglépett emelés feltehetően arra elegendő lesz arra, hogy 2-3%-os átlagos bruttó bérnövekedést eredményezzen a teljes közszférában, ahol azért ez nagyon egyenlőtlen megoszlást jelent.
Újabb közmunka-bumm jöhet
A közfoglalkoztatás továbbra is a kormány foglalkoztatáspolitikájának középpontjában áll. Az idei várható adatokból kiindulva azonban a Policy Agenda szakértői úgy számolnak, hogy mintegy 23-28 ezer fővel növekedhet a közmunkában foglalkoztatottak száma 2015-ben. A kormány által az idén e területre elköltött összegnél jövőre 35-39 milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre, de ennek egy része a minimálbér emelkedésével várhatóan azonos mértékben növekvő közfoglalkoztatotti bér emeléséhez kell. Emellett a közmunka forrásaiból a kormány a bérek mellett előszeretettel költ dologi kiadásokra is. 2013-2014-ben még 80-90 ezer fős növekedés volt a közmunkában, ilyen jelentős változásra azonban nem lehet számítani a következő esztendőben – vélik az elemzők. A kisebb közmunka-bővülés pedig mindenképpen visszaveti a foglalkoztatás növekedésének dinamikáját, amely mértéke most végképp attól függ majd, hogy a versenyszférában sikerül-e a GDP növekedését a munkahelyek számának tényleges emelkedésével megalapozni.
2015-ben a kormány visszafogott béremelésekkel és foglalkoztatás-növekedéssel számol. Ehhez igazította a költségvetést, és feltehetőleg ebben lesz érdekelt a bértárgyalások befolyásolása során – hangsúlyozzák az elemzést készítők. Emlékeztetnek arra, hogy a két legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a LIGA és a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy többéves bérmegállapodást tűztek zászlajukra, azzal a céllal, hogy a ciklus végére a nettó minimálbér egyenlő legyen a létminimum összegével. Ez pedig nyilvánvalóan jóval dinamikusabb emelést igényelne, mint ami a költségvetésből kiolvasható. A kormány ezt az elképzelést láthatólag nem támogatja, és nyilvánvalóan csak akkor adná fel a jelenlegi pozícióját, ha a szakszervezetek képesek lennének egységesen fellépni, és olyan nyomást gyakorolni, amely ebben a ciklusban nem volt jellemző. Az egységes fellépésre egyébként a szakszervezetek közötti megosztottság miatt egyelőre kevés az esély, ezért sem várható, hogy akár a béren kívüli juttatások adójában, akár a közszféra általános béremelésének ügyében változtasson eddigi álláspontján a kormány – szögezi le a Policy Agenda elemzése.
