Titkolják a munkahelyi baleseteket?

A munkavédelem területén a legrosszabbtól tart a vegyipari szakszervezet, ezért közérdekű adatszolgáltatásként kéri ki az idei munkahelyi balesetek és halálesetek statisztikáját, hogy lássa, miért titkolja a kormány számokat. Ráadásul a hatósági ellenőrzéseket végző Nemzeti Munkaügyi Hivatalt éppen most készülnek megszüntetni, s a szakszervezet attól tart, ezzel a munkavédelmi ellenőrzések is végleg elmaradhatnak. 

Miközben nőtt a munkabalesetek száma tavaly Magyarországon – összesen 17 222 munkavállaló sérült meg munkavégzéssel összefüggésben, míg egy évvel korábban 17 025 esetet regisztráltak – egyre ritkulnak a munkavédelmi ellenőrzések. Az elmúlt években ugyanis a kormány drasztikusan csökkentette az ellenőrök számát, így több tízezernyi munkahely marad ki a hatósági kontrolból, mert egyszerűen nincs rá kapacitás – írta közleményében a legnagyobb ipari szakszervezet, a Magyar Vegyipari Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége. A VDSZ évek óta szigorúbb és gyakoribb ellenőrzést sürget, ám a helyzet egyre rosszabb, gyakorlatilag alig van olyan munkahely, ahol akár 1-2 évente egyszer megjelennének a hatósági ellenőrök – hivatkozik tapasztalataira Székely Tamás.

Az elnök felhívja a figyelmet, hogy a VDSZ területén működik a legtöbb veszélyes, az egészségre ártalmas üzem, olyan is, ahol folyamatos műszakban dolgoznak évtizedek óta a munkások. Ebben az ágazatban segítene a legtöbb emberen az, ha korkedvezménnyel előbb mehetne nyugdíjba, ám a kormány ettől a lehetőségtől megfosztotta őket. Hatvan év feletti, a munkában megfáradt, agyonhajszolt, fizikai munkások balesetet is gyakrabban szenvednek, mint más, nyugalmasabb munkahelyen dolgozók. A VDSZ tapasztalatai szerint a hatósági ellenőrzések számának csökkenésével arányosan sok cégnél lazult a munkavédelmi fegyelem, nincs visszatartó erő és kontrol, ezért nőtt a tragikus esetek száma. Azt azonban, hogy idén pontosan mennyi balesetet, vagy halálesetet jelentettek a munkahelyekről, egyelőre nem tudni, s éppen ez az, ami erősen aggasztja a szakszervezetet. Elképzelhető ugyanis – véli Székely -, hogy azért titkolják, mert a számok drámaiak, s egyértelműen az ellenőrzés hiányára, vagyis a munkaügyi hivatal korábbi elhibázott átalakítására utalnak. És a hivatalt most készül teljesen megszüntetni a kormány, s a szakszervezet attól tart, hogy elvész a munkavédelem, mint sok bába közt a gyerek. Ez viszont tragikus helyzethez fog vezetni, mert évente már így is csaknem 60 ember veszíti el az életét, munkavédelmi eszközök hiánya, vagy az előírások megszegése miatt.  Miközben sok munkaadó vagyonokat költ biztonságra, a munkavédelem fejlesztésére, számos üzemben az ellenőrzés hiányát kihasználva egyre rosszabb körülmények között dolgoztatják az embereket.

A vegyipari szakszervezet egyik fontos célja már évek óta a munkahelyi balesetek számának csökkentése, a munkavédelem javítása és sűrűbb hatósági ellenőrzés kikényszerítése. Székely tisztán akar látni: mennyi sérülés és mennyi halálos eset történt az idén. A szakszervezet a hónapokkal ezelőtt munkavédelmi kampányt indított, mert az egyre romló statisztika mellett azt tapasztalta, hogy számos balesetet nem is jelentenek a munkaadók, a sérült dolgozót pedig megfélemlítéssel bírják hallgatásra. A VDSZ közérdekű adatszolgáltatásként kéri ki a munkahelyi baleseti számokat, hogy ha szükséges, akkor elrettentésül és figyelemfelkeltésül maga hozza nyilvánosságra.

Munkaügyi jogsértéseket és munkavédelmi szabálytalanságokat tárt fel a foglalkoztatók többségénél a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) az év első kilenc hónapában végzett vizsgálatai során – derült ki a NMH honlapján közzétett jelentésből. A tájékoztatás szerint a munkaügyi hatóság 14 639 munkáltatót ellenőrzött és a foglalkoztatók 69 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, tavaly ez az arány 67 százalék volt. A munkaügyi felügyelőségek 3081 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen 455,535 millió forint összegben. A legtöbb bírságot, 155,935 millió forintot az építőiparban tapasztalt szabálytalanságok miatt szabták ki. Az NMH jelentése szerint a munkaügyi jogsértések leggyakoribb formája a feketefoglalkoztatás: a jogsértéssel érintett munkavállalók 12 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés és bejelentés nélkül. A tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt a feketemunkások aránya, különösen az építőipari vállalkozásoknál, 28-ról 37 százalékra. Az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 8 százaléka jutott a mezőgazdasági ágazatra, ami a 2013. évi azonos időszakban mért 4 százalékos arányhoz képest 2014-re meghatározó növekedés – írja a NMH. A vendéglátásban a tavalyi évhez képest jóval kisebb mértékű volt a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás, 13-ról 9 százalékra csökkent a szabálytalanul foglalkoztatottak aránya. Munkavédelmi szabálytalanságot az ellenőrzött 13 586 munkáltató 83,9 százalékánál tapasztaltak az ellenőrök, ez az arány kicsit magasabb a 2013-as év azonos időszakában regisztrált 82,4 százalékhoz képest – írja az NMH. Munkavédelmi bírság kiszabására az esetek 3 százalékában, 494 alkalommal került sor, 133,356 millió forint értékben.

Author: Dolgozók Lapja

Share This Post On
468 ad
Google+