A korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább – jelentette ki több televíziós műsorban Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár.
Jelenleg négy aktív dolgozó tart el egy nyugdíjast, 50 év múlva a mostani demográfiai folyamatok mellett már csak kettő fog, ami szinte lehetetlen. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a családtámogatási rendszeren keresztül a demográfián komoly változást szeretne végrehajtani, különben még nagyobb lesz a baj – mondta Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár a Duna Televízió Közbeszéd című szerdai műsorában.
Emlékeztetett: 2010 után a kormány világossá tette, hogy egy átlátható és zárt nyugdíjrendszerre van szükség, vagyis nyugdíj csak a nyugdíjkorhatár betöltését követően adható. 2012. január 1-jétől ezért nincs már korhatár előtti nyugdíj, átalakult korhatár előtti ellátássá, az elnevezésén túl tartalmát tekintve is lényegesen megváltozott – idézte fel.
Szerinte a korkedvezményes nyugdíjra jogosultság jelenlegi rendszere sem költségvetési, sem munkaerő-piaci szempontból nem tartható fenn tovább. Munkaerő-piaci szempontból vannak olyan hiányszakmák – folytatta, ahová nemhogy a nyugdíjkorhatár előtt, de még a fölött sem találni embert. Ha a foglalkoztatást stabil szinten akarja tartani a kormány, akkor nem a nyugdíjkorhatár előttiekhez kell nyúlnia, hanem adott esetben a nyugdíjkorhatár utániakhoz – hangsúlyozta. Egyszerre van ugyanis jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány az országban: a 300-400 ezer regisztrált munkakereső mellett minden hónap végén 70-80 ezer betöltetlen állás van – magyarázta.
Czomba Sándor a korkedvezményes nyugdíjról az M1 Az Este című műsorában is beszélt. Úgy vélte, a kivezetésről már döntött a kormány, de arról érdemes tárgyalni, hogy milyen más módszerekkel lehet az egészséget jobban igénybe vevő szakmákban dolgozókat segíteni. A problémamegoldásban állami szerepvállalás azonban nem lehet – nyomatékosította.
Kitért a szakszervezetekkel zajló bértárgyalásokra is. Elmondta: a munkáltatók nagyságrendileg inflációkövető minimálbér-emelést tartanak reálisnak, a munkavállalói oldal 4 és 6 százalék közötti, reálszintű keresetnövekedést. Szerinte a munkavállalók azon igényét, hogy a négyéves ciklusban a minimálbér érje el a létminimum szintjét, a gazdaság jelen pillanatban nem tudja kielégíteni, mivel évente 10 százalékos keresetnövekedést kellene elbírnia, illetve komoly kockázata lenne annak is, hogy a másik oldalon munkahelyek szűnnek meg. Az 1,8 és az 5 százalék között ugyanakkor van olyan szám, amelyet a kormány el tud fogadni bérnövekedés gyanánt. Csütörtökön folytatódnak a tárgyalások a szakszervezetekkel – mondta.
Az államtitkár reagált Rogán Antal szerdai közleményére is. A kormánypárt frakcióvezetője kijelentette: a munka törvénykönyvének módosítását kezdeményezi a Fidesz, hogy vasárnapi munkavégzés esetén százszázalékos bérpótlék járjon a munkavállalóknak, és hogy egy hónapban legfeljebb csak két vasárnap lehessen őket dolgoztatni. Czomba Sándor világossá tette, hogy jelen pillanatban nincs kormányzati álláspont a kérdésben. (Forrás: hirado.hu)
