Minden évben meghal egy gyerek valamelyik külföldi sípályán, s egyedül csak a szerencsének köszönhető, hogy magyar áldozat régóta nem volt közöttük. Az iskolai síutakra való felkészítést a szülőkkel kellene kezdeni – véli egy szakértő. Íme, tíz feltétel, ami nélkül felelőtlenség pályára küldeni a gyerekeket. A tanulóbiztosítás és az Európai Egészség Kártya nincs a listán.
Egyre több iskolában szerveznek külföldi síelést, ám sokan szakszerűtlenül, alapos felkészítés nélkül indulnak útnak. Pedig ezeket a kirándulásokat már itthon, elméleti felkészüléssel kellene kezdeni, első körben azokkal a szülőkkel, akik még csak sípálya közelében sem jártak, így fogalmuk sem lehet róla, hogy erre a sportra milyen a megfelelő ruházat. Az öltözet azonban csak egy azok közül az apró, ám igen fontos feltételek közül, amelyek elengedhetetlenül fontosak a sípályákon – állítja Németh Péter, a csoportos gyereksíeltetésben rendszeresen közreműködő CLB független biztosítási alkusz kommunikációs és értékesítési igazgatója, aki – gyakorlott síelőként és biztosítási szakértőként – összegyűjtötte azokat a hibákat, amelyek miatt rendszeresen veszélybe kerülnek a gyerekek a hegyi lejtőkön.
A síelés egyre kedveltebb, ám bizonyos körülmények között veszélyes sport, ezért a kezdőket, így a kicsiket is csak profi oktatókra szabadna bízni – véli Németh. Tapasztalatai szerint ezzel szemben vannak szülők, akik nemcsak kísérőnek jelentkeznek lelkesen az iskolai csoportok mellé, hanem önjelölt oktatónak is csupán azért, mert volt már síléc a lábukon, s lecsúsztak néhány lejtőn. Az önjelölt oktatók olcsó, ám igen veszélyes megoldást eredményezhetnek, hiszen a szakszerűtlenül, betanított mozdulatok könnyen balesethez vezethetnek – érvel az igazgató. Németh hosszú évek óta maga is rendszeresen síel, kisiskolás gyerekei pedig szinte minden szezonban ott vannak a csoportos utakon, ezért nagy tapasztalattal állítja: csaknem minden csoportban adódik kisebb, nagyobb baleset, közöttük olyan sem ritka, amit az iskola szervezésében utazó orvosok nem tudnak ellátni, ezért kórházi, szakorvosi beavatkozást igényel. Leggyakoribb a ficam, húzódás, végtagtörés, enyhe agyrázkódás a gyerekek körében is, ezért a szakszerű oktatásnak, a gyakorlati felkészülésben minden mozdulatnak fontos szerepe van – hangsúlyozza Németh, aki állítja: minden szezonban hallani egy halálos balesetről, amelyben kisgyerek az áldozat valamelyik külföldi sípályán, s csak a szerencsének köszönhető, hogy magyarok régóta nem voltak közöttük.
– szárazföldi tréning, még itthon, indulás előtt
– élénk színű, meleg, de kényelmes ruházat
– síkesztyű (az utcai kötöttet el lehet felejteni)
– bukósisak
– vékony, de meleg sapka
– megfelelő méretű síléc
– megfelelő mennyiségű száraz, meleg ruha
– profi, gyakorlott oktató
– orvos a csapatban
– megfelelő biztosítás (a tanulóbiztosítás, sőt még az Európai Egészség Kártya is kevés)
Az utolsó, ám annál fontosabb feltételt a biztosítási szakértő külön kiemeli, mert tapasztalatai szerint sok szülő megpróbál ezen spórolni, mondván: van tanulóbiztosítás, minek még külön is kötni egyet. A szakértő határozottan állítja, hogy a síeléssel járó esetleges balesettel költségeinek biztosítására a tanulói konstrukció, de még az Európai Egészség Kártya is kevés, erre ugyanis a naponta 200-300 forintos síbiztosítás a garancia. Ez ugyanis számos olyan kiadást is fedez, amire itthon nem is gondolnak a külföldi sípályára készülők. Milliós kórházi költségek, a szülő kiutaztatása és a gyerek lábadozása idejére szóló kereset-kiegészítés, rehabilitációs kezelések és számos kiadás szaka a szülő nyakába, ha úgy éri baleset – esetleg – a gyereket, hogy nem volt megfelelő biztosítása – szögezi a szakértő. A hazai biztosítóknál – a CLB-nél is – a szezonban hetente jelentkeznek kártérítésér síelés közben megsérült gyerekekkel, s még mindig akad olyan, akinek a külföldi kezelését és az azzal járó, gyakran több százezer forintra rúgó költségeit egyetlen biztosító sem vállalja át, mert nem volt rá szerződés. Az átlagosan egyhetes síutakra szóló megfelelő biztosítás egy gyerekre összesen legfeljebb 2 ezer forintba kerül. Ezzel a pluszköltséggel meg lehet úszni egy esetleges külföldi kisebb baleset ellátását, például a leggyakoribb végtaggipszelés több százezer forintos költségét, vagy például a hegyi helikopteres mentés és szállítás milliós számláját – szögezi le a szakértő. Németh szerint nem érdemes és nem is ésszerű kockáztatni.
