A KSH kimutatása szerint a tavaly január-novemberi időszakban 2,7 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbihoz képest. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 900 forint volt.
Az egy évvel korábbihoz képest tavaly január-novemberben 2,7 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek és a családi kedvezmény nélkül számított nettó keresetek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A közlemény szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 235 900 forint volt, a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 250 500, míg a költségvetési intézményeknél 208 900 forintot kerestek.
A nem közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak bruttó keresete a nemzetgazdaságban átlagosan 248 000, a vállalkozásoknál 251 900, a költségvetésben dolgozóké 239 900, a non-profit szervezeteknél pedig 229 700 forint volt. A közfoglalkoztatottak átlagosan 78 100 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 4,8, a vállalkozásoknál 4,4, a költségvetés területén 5,6, a nonprofit szervezeteknél 6,4 százalékkal nőttek a keresetek 2013 azonos időszakához hasonlítva.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, 480 900 forintot értek el. Ezt az információ és kommunikáció követte 447 500 forinttal, valamint az energiaipar – villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás – 416 300 forinttal.
„Futottak még”
Legkevesebbet, 143 000 forintot a humán-egészségügyi, szociális ellátásban dolgozók kerestek; a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban 153 000 forint, a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászatban 175 800 forint volt a bruttó átlagkereset.
A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél foglalkoztatottak egy része, mintegy 217 ezer dolgozó kapott az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó kompenzációt január-novemberben. A költségvetési szférában az erre jogosultak átlagosan 9700, a nonprofit szervezeteknél 9400 forintot kaptak ezen a címen.
Családonként több mint 150 ezer forint?
Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 154 500 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 105 700, a szellemi foglalkozásúaké 209 100 forint volt.
A családi kedvezmények tavalyi változása további 0,8 százalékpontos emelkedést eredményezett a nettó keresetek előző évi átlagához viszonyítva. Ezt figyelembe véve a nettó kereseti átlag 161 300 forintra becsülhető – közölte a KSH.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek az átlagkeresetekkel szinte azonos mértékben változtak.
A 248 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 5,0 százalék volt.
Na, ne!
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a KSH legfrissebb adatait kommentálva kiemelte, hogy huszonhárom hónapja folyamatos a reálbérek emelkedése. Egyes elemzők szerint: novemberben átlagosan 1,1 százalékkal nőttek a bruttó átlagbérek az előző év azonos időszakához képest, ennél a korábbi hónapokban erősebb volt a dinamika. A havi rendszeres növekedést tekintve viszont maradt a kedvező trend, így a lassulás várhatóan csak átmeneti. Ha a novemberi adatok csak egyszeri hatást mutatnak, és decembertől újra a megszokott 2-3 százalékkal bővülnek a bérek, akkor a kedvező trend folytatódhat, tovább emelkedhetnek a bruttó bérek, és ez erősítheti a háztartások fogyasztását – vélik az elemzők. Egyesek szerint a tavaly decemberi adatoktól függően a 2014-es átlagos reálbér-növekedés akár 3 százalék is lehet, ami alátámasztja azokat a várakozásokat, melyek szerint az idén a GDP növekedését a lakossági fogyasztás fogja segíteni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint huszonhárom hónapja folyamatos a reálbérek emelkedése. A közfoglalkoztatás nélkül a reálkeresetek tavalyi tizenegy havi növekedése elérte az 5 százalékot. Ezen belül a versenyszektorban 4,6, a közszférában 5,8, a nonprofit szervezeteknél pedig 6,6 százalékos reálkereset-bővülés következett be átlagosan. A közfoglalkoztatásban dolgozók reálkeresete is emelkedett 1,8 százalékkal.
A családi adókedvezmények, a növekvő bruttó és nettó bérek, a csökkenő árak, és az így tovább emelkedő reálbérek nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztartások anyagi helyzete megerősödjön, az élénkülő belső kereslet pedig tovább segíti a magyar gazdaság növekedését – hangsúlyozta a tárca.
