Eredménytelenség miatt megszakítja a béremelésekért indított sztrájktárgyalásokat a kormánnyal a szociális ágazati sztrájkbizottság, s bírósághoz fordul az elégséges szolgáltatások megállapításáért. Az ágazatban dolgozók tüntetésre készülnek.
Béremelését, a munkakörülmények javítását és megbecsülést követelnek a szociális ágazatban dolgozók, s követeléseik – elsősorban a béremelési igények – nyomatékosítására, hosszas eredménytelen tárgyalás után néhány hónappal ezelőtt sztrájkbizottságot hoztak létre. Legutóbbi, május 11-i ülésükön úgy döntöttek, megszakítják az egyeztetéseket a kormánnyal, s megkezdik a sztrájk előkészületeit – írta közleményében a Szociális Ágazatai Sztrájkbizottság. Közölték: a szociális ágazat követeléseinek nyomatékosítására május 29-re vonulásos demonstrációt szerveznek, miközben a szakszervezetek bírósághoz fordulnak a sztrájk idején biztosítandó, még elégséges szolgáltatás megállapításáért.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága tavaly november 10-én közölte, hogy folytatódnak az egyeztetések a szociális ágazatban dolgozókkal. Czibere Károly szociális államtitkár pedig idén márciusban azt mondta, hogy 2014 januárjában 12 milliárd forintos bérpótlék folyósítottak az ágazatnak, amelyet idén is biztosítanak, ezenfelül igyekeznek júliustól további 15 milliárddal megemelni a dolgozók bérére fordítható összeget, a szociális életpályamodellt pedig 2016 januárjától szeretnék bevezetni.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere május elején a szociális életpályamodell kapcsán azt mondta: a jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyeket igyekeznek a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.
Az idősgondozók és a szociális ágazat más munkásai egyelőre nem kapják meg a béremelést, amelyet tavaly sztrájkfenyegetésükre ígértek nekik. A VS.hu értesülése szerint a kormány legutóbb ismét visszadobta az erre vonatkozó előterjesztést, és kérdésükre még a jövő évre vonatkozóan is csak lehetőségekről beszélt. Az elmúlt hetekben többször is beharangozták, szerdán a kormány mégsem fogadta el azt az előterjesztést, amely júliustól több bért jelentett volna a szociális szférában dolgozóknak, köztük például az idősotthonok ápolóinak, a szociális munkásoknak és a bölcsődei gondozóknak. Indoklás nincs, csak szép szavak. Kérdésünkre, miszerint a kormány valóban visszadobta-e az előterjesztést a 15 milliárd forintos béremelésre, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a következő választ adta.
“A kormány elkötelezett abban, hogy megbecsülje mind anyagilag, mind erkölcsileg a szociális területen dolgozókat, hiszen az ő munkájuk, tapasztalatuk az ágazat aranytartaléka. Ennek első lépéseként 2014 januárjában megtörtént a 12 milliárd forintos bérpótlék folyósítása, amelyet idén is biztosítunk. A szociális bérrendezés és az életpálya bevezetése továbbra is napirenden van. A jövő évi költségvetésben jelentős tartalékok vannak, amelyet igyekszünk a lehetőségek szerint e probléma megoldására fordítani, és a béremelés csak ebben az esetben valósulhat meg.”
Pedig a szociális ágazat dolgozói már tavaly novemberben is utcára vonultak, majd sztrájkbizottságot alakítottak, amikor látták, hogy az idei költségvetésben nincs fedezet a béremelésre. Akkor és azóta többször is ígéretet kaptak, hogy idén júliustól meglesz a pénz a plusz juttatásra, 2016 januárjától pedig náluk is bevezetik az életpályamodellt. Ez valamelyest kiszámíthatóvá tenné számukra, hogy milyen végzettséggel és mennyi munkatapasztalattal mekkora jövedelemhez juthatnak, ha arra adják a fejüket, hogy rászoruló emberekkel foglalkozzanak. Bár a sztrájkbizottság még kedden is tárgyalt a kormány képviselőivel, még akkor sem hangzott el, hogy még sincs 15 milliárd forint a szociális bérekre. Pedig az ágazat 93 ezer dolgozójának 2008 óta változatlan a jövedelme, és miután jellemzően nettó 70-80 ezer forintot visznek haza, ezért az egykulcsos személyi jövedelemadó sem őket kényezteti. Tegnap pedig az is kiderült, hogy bár szerdán a jelek szerint nem döntöttek az ügyükben, az egészségügyben dolgozók számára azonban elkülönítettek 15,8 milliárd forintot a jövő évi költségvetésben a bérek emelésére. Ebből 43 ezer egészségügyi ápoló és 18 ezer orvos részesülhet.
“Ide ment el a mi pénzünk.”
Így fogalmazott lakonikusan a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, Szűcs Viktória, aki a sztrájkbizottságnak is tagja. Pedig az ombudsman már 2013-ban úgy foglalt állást, hogy jogos a szociális szféra dolgozóinak az igénye, hogy a szociális ágazat bérei felzárkózzanak az egészségügyiekhez, és ez utóbbiak bértábláját a szociális ágazatra is kiterjesszék. A kórházi dolgozók már tavaly és idén is 53 milliárd forint pluszt kaptak az addigi bérükhöz. A szakszervezeti vezető ugyanakkor sietve hozzátette: nem mintha sajnálnák ezt az egészségügyi kollégáktól, hiszen tudják, milyen állapotok uralkodnak abban az ágazatban is. Ehhez képest a szociális ágazatban még a júliusra ígért béremelés is csak arról szólt volna, hogy a minisztérium által is emlegetett 12 milliárdos bérpótlék, valamint a most esedékes 15 milliárd forint beépült volna a bértáblába. Ez a végzettség és a szakmai gyakorlat alapján eddig 10 fizetési osztályban állapította meg a béreket, amit most összevontak volna hat kategóriára, ráadásul az eddig három évente esedékes szakmai előmenetelt széthúzta volna négy évre. Vagyis még ez sem lett volna minden tekintetben kedvező a szociális ágazat dolgozóinak. Így már csak egyetlen reményük van, hogy jövő héten, amikor a kormány az idei költségvetés módosításáról tárgyal, mégis megtalálják a 15 milliárd forint fedezetét. A 2015. januári béremelést és az életpályamodell bevezetését követelték a szociális elégedetlenség napján, 2014. november 12-én Ráadásul még sztrájkba sem léphetnek jogszerűen. Egy áprilisi egyeztetésen tárta a kormány az ágazati sztrájkbizottság elé azt a javaslatot, hogy mi számítana elégséges szolgáltatásnak, ha beszüntetnék a munkát a dolgozók. Eszerint minden munkakörben minden szakmai munkát el kell végezni, legfeljebb az adminisztráció maradhat el, de akkor azt kockáztatja az érintett intézmény, hogy az adott napra nem kapja meg az állami normatív támogatást. Ezt a dolgozók nem fogadták el, szerintük korlátozza a sztrájkjogot. Márpedig ma Magyarországon csak akkor lehet jogszerűen sztrájkolni, ha megállapodnak az elégséges szolgáltatás mibenlétében. Kivétel ez alól az, ha a bíróság dönt a kérdésben.
A szakszervezet jogásza már fogalmazza a bírósági beadványt. Hogy pedig a jövő évre vonatkozóan se kergessenek illúziókat a közszféra dolgozói, a BDDSZ elnöke arról is beszámolt, hogy a héten tárgyalták a jövő évi költségvetés most készülő tervezetét az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban. A kormány képviselője minden bérigényt azzal vetett vissza, hogy a személyi jövedelemadó kulcsa 2016 januárjától 16-ról 15 százalékra csökken, tehát mindenkinek több pénz marad a borítékjában. Csakhogy akik még 100 ezer forintot sem keresnek havonta, azok ezzel két gombóc fagyi árát sem nyerik meg, míg az egymilliós fizetések esetében a havi villanyszámlát is állni lehet az adócsökkentésből – értelmezte a helyzetet Szűcs Viktória.
