Betelt a pohár a BKV egyik szakszervezetnél, több hatóságnál, számos feltételezett szabálytalanság és törvénytelenség miatt is feljelentette a céget. Az érdekvédők olyan régi problémákra, munkavédelmi szabálytalanságokra hívják fel a hatóságok figyelmét, amelyeket a BKV vezetése nem ismer el, ám ha továbbra sem változtat rajta, nemcsak a járművezetők, hanem akár az utasok életét is veszélyezteti.
A járművezetők tűrőképességének és terhelhetőségének, valamint a biztonságos utas szállítás határainak felmérése, és előzetes hatástanulmány nélkül bevezetett első ajtós felszállási rend is szerepel a „vádpontok” között, amelyek miatt hatósági vizsgálatot és megfelelő elmarasztalást, büntetést kért a BKV ellen a cégnél működő Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ összegyűjtötte azokat a problémákat, amelyek miatt hosszú ideje folyamatosan vitázni kényszerül a cégvezetéssel, ám a mai napig nem született megoldás még olyanokra sem, amelyek közvetve és közvetlenül is veszélyeztethetik az utasok életét – nyilatkozta Nemes Gábor elnök. A szakszervezet megelégelte azt a szélmalomharcot, amelyet az utóbbi időben a BKV vezetésével kell vívnia minden probléma felvetésekor, s úgy döntött nem hallgat el súlyos szabálytalanságokat, sőt törvénytelenségeket csak azért, hogy ne legyen szálka a cégvezetés szemében. Az EKSZ több ügyben is hatósági feljelentést tett.
Ilyen például a járműveken mostanra csaknem mindenhol általános kötelezettséggé vált első ajtós felszállási rend, az utazási igazolványok és jegyek érvényességének ellenőrzése, valamint a jegyárusítás, amelyet a biztonságos közlekedés mellett a sofőrökre erőltetett a BKV és a Budapesti Közlekedési Központ. Ezek a feladatok olyan plusz terhet rónak a sofőrökre, amelyek pszichés hatását előzetesen nem mérte fel a cégvezetés – állítja Nemes. Ezért nem tudni, hogy a pluszokkal terhelt, folyamatosan a nagyvárosi forgalomban dolgozó, ezért idegileg végtelenül leterhelt sofőröknél mikor szakad el a „cérna”, s hol az a határ, ahonnan már kockázatos utasokkal teli járműveket vezetni, gyakran még órákig.
Az első ajtózás azonban csak csepp a tengerben, az EKSZ ugyanis a szabadságok és a pihenőnapok törvénytelen kiadási gyakorlata miatt is feljelentette a cégvezetést a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatási Főosztályának Munkaügyi Ellenőrzési Osztályán. A szakszervezet bizonyítani is tudja, hogy a BKV vezetése esetenként azt a látszatot kelti, mintha az alkalmazottak külön kérésére ütemezné a törvényileg megszabottnál – március 31. – későbbre az előző évről megmaradt szabadnapok kiadását. Ez törvénytelen, amit akkor sem engedhetne meg a BKV vezetése, ha a dolgozók valóban maguktól kérnék erre a főnökséget.
Panaszt tett a szakszervezet a BKV-nál bevett büntetési gyakorlat ellen is, amelyet a főnökség kisebb munkahelyi vétség esetén alkalmaz. Ezt a cégvezetés elegánsan csupán „figyelemfelhívás”-nak titulál, s állítja, hogy „nem minősül munkáltatói elmarasztalásnak, azonos jellegű mulasztás esetén (amennyiben az jogszerűen bizonyított) előzményként a közléstől számított egy évig figyelembe vehető.” Ilyen jellegű jogkövetkezmény alkalmazására sem a munka törvénykönyve, sem a kollektív szerződés nem ad a munkáltatónak felhatalmazást. Ez a szankció gyakorlatilag felfüggesztett büntetés, amelynek következtében – és erre való hivatkozással –a „figyelmeztetett” dolgozót más munkakörbe helyezik, ahol csökken a fizetése, például azért, mert elesik a műszakpótléktól.
Az EKSZ a cégvezetést az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál is feljelenti, mert a szakszervezeteket megosztva, diszkriminatív módon tárgyal a béremelésről. Ez utóbbi egyébként még mindig nem zárult le, ami példátlan, ezért mozgolódnak, sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
A szakszervezet a hatósági ellenőrzésektől azt reméli, hogy ha másképp nem megy, akkor a vizsgálatok – és esetleges szankciók – hatására sikerül legalább a legsúlyosabb problémákat megszüntetni a BKV-nál.
