Ismét összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), amelynek első, januári ülésén a bérajánlások kérdésével foglalkoztak – mondta a VKF szakszervezeti és a munkáltatói oldalának egy-egy képviselője szerdán a tárgyalást követően az MTI-nek.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke úgy fogalmazott: a szakszervezetek továbbra is azt szeretnék elérni, hogy százalékosan is meghatározzák a bérajánlás mértékét.
Kiemelte: a szakszervezeti oldal bizakodó, hogy a 2016-ra sikerül majd konkrét számokban meghatározott bérajánlást kötni, valamint, hogy sikerül egy olyan dokumentumot megszövegezni, ami már a 2017-es bérre is tesz majd utalásokat.
A szakszervezeti szövetség elnöke elmondta: a VKF-en felmerült az ágazati szintű bérajánlás lehetősége, amihez viszont a szakszervezetek szerint mindenképp szükséges az ágazati párbeszéd-bizottságok helyzetének tisztázása.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára kifejtette: a munkáltatói oldal továbbra sem szeretne számokban megállapított éves bérajánlást kiadni, tekintettel arra, hogy nemcsak az egyes ágazatok között, de az egyes ágazatokon belül is nagy bérkülönbségek vannak.
Dávid Ferenc elmondta: szerdán a VKF monitoring bizottsága ült össze, amelyen Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára képviseli a kormányt, a szociális partnerek azonban a VKF plenáris fórumának összehívására kérték az államtitkárt. Ezt azért tartják szükségesnek, mert a plenáris fórumon a miniszterelnök is részt vesz, ami a szociális partnerek véleménye szerint a jövő évi adó, járulék és költségvetési törvények egyeztetése miatt rendkívül fontos – fogalmazott a VOSZ főtitkára.
Hozzátette: a VKF-ülésen kitértek arra, hogy a március-áprilisi időszakban már tárgyalni kellene a 2017. évi adó-, járulék és költségvetési törvényeket is, és fel kell készülni a jövő évi bértárgyalásokra.
Kordás László elmondta: a tárgyalás második napirendi pontjában arról egyeztettek, hogy a munka törvénykönyvének módosítása, a sztrájktörvény, valamint a különösen nagymértékű fizikai, illetve pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása közül a tárgyalások a sztrájktörvénnyel kezdődjenek el.
