A magyar közlekedési ágazat szakszervezetei is részt vesznek az Európán végigsöprő aláírásgyűjtési akcióban, amely a „Tisztességes Közlekedés Európában” címet kapta. Európa-szerte összesen mintegy 11 millió ember dolgozik az ágazatban, gyakran embertelen körülmények között. A MÁV-nál, a Volánnál, a teherfuvarozóknál és a BKV egyes területein is kritikus a helyzet. A magyar szakszervezetek a közelmúltban petícióban szólították fel a kormányt a megfelelő feltételek biztosítására.
Folyamatos munkarendben, egyre keményebben dolgoznak, és aránytalanul keveset keresnek a közlekedésiek, Európa-szerte. Az ágazat képviselői megelégelték a helyzetet, s civil kezdeményezésként – az EU-ban ECI-ként ismert forma – elindították a Tisztességes Közlekedés Európában című nemzetközi mozgalmat annak érdekében, hogy az Európai Bizottság készítsen egy átfogó, minden országra érvényes jogalkotási javaslatot, amely megteremti az egyenlő és igazságos szabályozás feltétételeit. Ehhez azonban legalább egymillió uniós polgárnak alá kell írnia azt a petíciót, amelyben intézkedést kérnek a bizottságtól. Magyarország 50 ezer aláírás összegyűjtését vállalta, ezt a szakszervezetek a közelmúltban meg is kezdték. Előtte azonban a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) közlekedési tagozatának vezetői átadták a döntéshozóknak a saját petíciójukat is, amelyben a közlekedési ágazatot érintő problémák megszüntetésére szólítják fel a kormányt.
„Tisztességes fizetést, tisztességes munkakörülményeket és tisztességes szociális jogokat a közlekedési dolgozóknak Európában!”
Vasutasok: életpályamodellt!
A hazai közlekedési ágazatban – is – általános probléma a munkaerőhiány, amely főként az alacsony bérekre, a rossz munkakörülményekre, a munkáltató felelőtlenségére vezethető vissza – állítják a szakszervezetek. Néhány területen éppen ezért kritikus, esetenként az üzemeltetés biztonságát veszélyezteti a nagymértékű elvándorlás. Erre jó példa a MÁV, ahol a szakszervezetek régóta követelik egy elfogadható és megvalósítható életpályamodell kidolgozását. Ennek hiányában ugyanis szinte elképzelhetetlen ismét vonzóvá tenni a vasutas szakmát – véli Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének az elnöke. A vasútnál azonban az alacsony bérek és a rossz munkakörülmények mellett számtalan speciális probléma, a szakmától visszatartó körülmény is van, amelynek megoldását a VSZ mindenképpen egy elfogadható életpályamodelltől várja. Igaz, a legjobb életpályaprogram sem lesz alkalmas arra, hogy megakadályozza azt, amire készül a tulajdonos: a munka törvénykönyve módosításával gyakorlatilag megfosztja az úgynevezett készenléti jellegű munkakörben dolgozókat a hétvégi pótlékuktól, s ezzel akár a szabad szombattól is. Meleg János mindezek kapcsán is jónak tartana egy, a jelenleginél szigorúbb nemzetközi szabályozást.
„Kiszervezett” BKV-sok
A városi közlekedésben az új autóbuszmodell bevezetése borzolta az Egységes Közlekedési Szakszervezetek (EKSZ) vezetőinek az idegeit . A fővárosban az autóbusz ágazat megkezdett kiszervezése a munkavállalókra nézve hátrányos következményekkel jár – mondta Nemes Gábor. Az EKSZ elnöke szerint ugyanis a kiszervezés kapcsán új munkáltatóhoz került alkalmazottak nincsenek teljes biztonságban, elvesznek az addig megszerzett, kollektív szerződésben rögzített jogok. Ennek következtében munkavállalók ezrei kerülnek a korábbinál lényegesen hátrányosabb helyzetbe. Az új szolgáltatók megjelenése következtében jelentős foglalkoztatási és bérkülönbségek is kialakulnak. Nemes úgy gondolja, hogy egységes szabályozással egyebek között ezeket az anomáliákat is meg lehet szüntetni.
Kamionosok védtelenül
Az új munka törvénykönyvében eltörölték az ideiglenes külföldi munkavégzésre vonatkozó meghatározást és szabályozást. Ennek következményeként a nemzetközi áruszállításban foglalkoztatott kamionosok korlátlan ideig – akár 4-8 hétig is – folyamatosan külföldön dolgoznak – mondta Székely Sándor. A Teherfuvarozók Európai Szakszervezetének az elnöke súlyos problémaként említi, hogy a belföldi és a külföldi kamionparkolók nagy részében sem lehet tisztálkodni, sok esetben az alapvető higiéniás feltételek sem adottak, holott a kamionosok heteken keresztül ilyen helyeken éjszakáznak. Ezt a problémát csak összefogással, a munkáltatók, az érintett kormányok és a szakszervezetek egyeztetésével és közös akarattal lehet megoldani. A „fair” foglalkoztatás alapja a kint töltött idő korlátozása és a hazatérés lehetőségének biztosítása, legalább 3-4 hét után. A teherfuvarozók a nemzetközi kampányban legfőképpen erre akarják felhívni a figyelmet.
Elviselhetetlen teher a volánosokon
A volánosoknál a súlyos létszámhiány az ott dolgozókra elviselhetetlenül nagy, egyre nehezebb terhet rak – nyilatkozta Baranyai Zoltán, a Közúti Közlekedési Szakszervezet elnöke. Az alacsony bérek miatt egyre többen válnak meg a cégtől – és a közlekedési szakmától –, miközben a munka nem lett kevesebb, s azok, akik egyelőre maradnak a cégnél – sofőrök és járművezetők egyaránt – csak jelentős túlórával képesek ellátni a szolgáltatást. Ebben a helyzetben nem tudnak biztonsággal szabadságot sem tervezni a járművezetők, s évente egyre több ragad bent a cégnél. Baranyai szerint természetesen ebben az ágazatban is jó lenne egy megbízható életpályamodell mentén dolgozni, ám egy ilyenfajta program első pontjának a megfelelő, a jelenleginél jóval vonzóbb bérezésnek kellene lennie. E nélkül ugyanis nem létezik működőképes, sokak számára vonzó modell – szögezi az elnök.
A közlekedés alapvető része az európai gazdaságnak. Az ágazatban közvetlenül több mint 11 millió ember dolgozik, ez az EU teljes munkaerő piacának az 5 százaléka. Éppen ezért fontos a piac teljes nemzetközi összehangolása, az EU-n belüli akadálytalan árumozgatás és a munkavállalók szabad mozgása is. A megkezdett liberalizációs folyamatot azonban nem kísérte párhuzamosan a társadalmi egyeztetés, sőt valamennyi közlekedési ágazatnál fokozatosan romló foglalkoztatási és munkakörülményekről számolnak be a szakma képviselői.
