Ki fizeti a beázó tető javítását? Tűrnöm kell-e, hogy a pincémet elárassza a repedt csőből előtörő szennyvíz? Tarthat-e ellenőrzést a bérbeadó a lakásomban szombat este? A sok kérdés mögött – kimondatlanul ugyan – egy alapvető dilemma húzódik meg: mi a bérleti szerződés egyáltalán? A bérleti jogviszonnyal foglalkozunk.
Van pár népszerű téma a jogi tanácsadó e-mail fiókomban: béremelés munkarendváltás miatt, béremelés az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, béremelés a munkakör rendezésével összefüggésben. Béremelés, béremelés, béremelés. A kurrens témák között azonban nemcsak munkajogi, hanem polgári jogviták is megjelennek. Ezek közül a leggyakoribbak az ingatlanok bérletével kapcsolatos kérdések.
Bérlőből jogcím nélküli?
Tagunk kedves, derűs fickó, az az ember, akiről ránézésre is a szorgalom és az egyenesség jut az eszembe. Tisztességes kolléga, aki megbecsüli, amije van. Éppen ezért lepett meg, amivel vádolták: a szolgálati lakását nem bérlőként, hanem jogcím nélküli használóként lakja, a bérbeadó szerint több éve. Ebből az okból a bérbeadó úgy döntött, hogy megvonj tagunktól a bérlőknek járó kedvezmény, és hatszorosára emeli a bérleti díjat.
Tagunk elmondta, hogy korábban érvényes bérleti szerződése volt, de az időközben lejárt. De még ezt megelőzően kezdeményezte a szerződése meghosszabbítását, ám a bérbeadó elmulasztotta megküldeni neki az új szerződését. A helyzetet kellemetlennek ítélte ugyan, de mivel a bérleti díjat mindig elfogadták tőle, s az éves lakásvizsgálatok során is minden rendben volt, nem tulajdonított az ügynek nagyobb jelentőséget.
Egy nap azonban a bérbeadó tájékoztatta, hogy jogcím nélküli lakáshasználóként hatszoros díjat kell fizetnie, és többé nem illetik meg a bérlőknek járó törvényi jogosultságok, így az esetleges cserelakásra való jog sem. Az indoklás az volt, hogy tagunknak nincs bérleti szerződése.
Volt alapja a bérbeadó állításának? Kollégánk tényleg csak jogcím nélküli lakáshasználó volt az ingatlanban?
Aki arra tippel, hogy jogellenes volt a bérbeadó állítása, mivel tagunk megpróbálta meghosszabbítani a szerződését, jó helyen keresgél. Azonban, mielőtt erre a kérdésre rátérnénk, nézzük meg gyorsan, hogy mi is az a bérleti szerződés!
A három kulcsfogalom
A törvény szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles. Ez a törvényi definíció. A kulcsfogalmak: időleges használat, átadás-átvétel és díjfizetés. Ha ez három fogalmi elem fennáll, akkor bérleti szerződésről beszélünk.
És éppen ezek a fogalmi elemek álltak fenn a tagunk esetében is. Igaz ugyan, hogy nem volt írásbeli szerződése, de a részére átadott lakás használatáért havonta díjat fizetett, a használatot pedig a bérbeadó rendszeresen ellenőrizte. Teljesültek tehát a bérleti szerződés legfontosabb fogalmi elemei, függetlenül attól, hogy a felek nem kötöttek írásbeli szerződést egymással. (Ráadásul a Polgári Törvénykönyv szerint szerződést – néhány kivételtől eltekintve – nemcsak írásban, hanem ráutaló magatartással is lehet kötni.)
Ami elefántnak látszik…
Azt szoktam mondani: ami nagy, szürke, óriási fülei vannak és hosszú ormánya, és úgy néz ki, mint egy elefánt, az minden bizonnyal tényleg elefánt. Az a jogviszony, ami arra irányul, hogy díj ellenében használatot biztosítson, és úgy néz ki, mint egy bérleti jogviszony, az minden bizonnyal tényleg bérleti jogviszony.
Tagunk tehát, bár nem volt írott megállapodás a kezében, bérlő volt és nem pedig jogcím nélküli lakáshasználó, mivel minden olyan fogalmi elem, mely bérleti jogviszonyra irányadó.
Egy gondolat erejéig visszatérve a sikertelen szerződéshosszabbítás problémájához: tagunk szerette volna meghosszabbítani a bérleti szerződést írásban, ám leveleire a bérbeadó nem válaszolt. Önmagában pedig ez is egy lényeges szempont: az együttműködési kötelezettség megszegése miatt maradt el az írásbeli szerződésmódosítás megkötése. És ezért állt be – látszólag – a jogcím nélküli használat állapota. Ezt az állapotot azonban kizárólag a bérbeadó idézte elő a mulasztásával. A törvény szerint azonban a felróható magatartására nem hivatkozhat senki előnyök szerzése érdekében.
A teljesség kedvéért elmondom, hogy a bérbeadó – rendkívül korrekt módon eljárva – érveink hatására a megemelt bérleti díjat visszavonta, és visszautalta a kollégának a hónapok alatt kifizetett többletdíjat.
Fontos, hogy milyen jogcímen használjuk a lakást?
A kérdés természetesen költői, de azért rögzítsük a választ: igen. Nagyon. Ha nem pusztán az a célunk, hogy az eső elől bemeneküljünk valahova, akkor a lakáshasználat jogcíme legalább olyan fontos – ha nem fontosabb – kérdés, mint az, hogy mennyi a közös költség.
Az ugyanis, hogy az ingatlant bérlőként használjuk, jelentős jogosultságokat jelent. Az előbb említett cserelakásra való jog csak a jéghegy csúcsa. Ha az ingatlant bérlőként lakom, kérhetem, hogy a hibákat a bérbeadó javítsa ki. Felszólíthatom, határidőre tegyen eleget a kötelezettségének, ellenkező esetben díjcsökkentést vagy cserelakást kérek. Követelhetek továbbá kártérítést is. Bérlőként jogom van arra, hogy a beruházásaimat megtéríttessem a bérbeadóval, míg jogcím nélküli használóként erre lényegesen szűkebb körben van lehetőségem. Száz szónak is egy a vége: a bérlőt védi a jog, a jogcím nélküli lakáshasználót alig.
Jogcím nélkül, életveszélyes lakásban
Egy másik tagunk azzal keresett meg, hogy a szülei által használt lakás életveszélyes állapotban van, sürgős javítást igényel. Kérésemre küldött néhány képet az ingatlanról, amelyeket átnézve leesett az állam: a kidőlés határán egyensúlyozó lépcsőházi rács, vízben ázó villanyvezeték, mennyezetről hulló vakolat. Nyilvánvaló volt, hogy az ingatlan sürgős javítást igényel.
Hamar kiderült, hogy az idős pár nem bérlőként lakja az ingatlant, hanem jogcím nélküli használóként. A bérbeadó ugyanis csak addig biztosította az ingatlant bérlet jogcímén, amíg a bácsinak fennállt a munkaviszonya. Ahogy nyugdíjba ment, a bérbeadó szerint megszűnt a joga arra, hogy bérlőként lakja az ingatlant. Ennek azonban már több éve. Több éve lakik a lakásban, bért fizet, fizeti a közüzemi költségeket. A tulajdonos nem tiltakozik a használat ellen, a kifizetett díjat elfogadja. Ez esetben is fennáll a használat időleges átengedése, díj ellenében. Mi ez, ha nem bérlet?
Amikor ki kell költözni
Röviden említem meg az utolsó esetet, amiről meggyőződésem, hogy nemsokára újra hallani fogunk: kollégánknak évtizedekkel ezelőtt kiutaltak egy szolgálati lakást. Beköltözött a feleségével, fizette a bérleti díjat, később jöttek a gyerekek is sorban. A bérbeadó néhány éve a lakást más célra akarta hasznosítani, ezért tagtársunknak költöznie kellett. De hova költözzön? A bérbeadó nem ajánlott fel neki lakást, mondván, mivel nincs bérleti szerződése, a cserelakásra való joga sem áll fenn. Keressen egy másik lakást, piaci alapon, tízszeres bérleti díjért. Kollégánknak tehát el kellett hagynia a hosszú évek óta lakott ingatlant, annak ellenére, hogy a lakást munkaviszonyára tekintettel bizonyítottan kiutalták neki és a bérleti díjat is rendszeresen fizette. Itt is fennáll a használat időleges átengedése, díj ellenében. Mi ez, ha nem bérlet?
Az utolsó két esetben a lakók bérlőként léphetnek fel, mert bár nincs írott megállapodás a kezükben, a jogviszony minden eleme a bérleti szerződés jellegzetességeit mutatja. És ez az egyetlen dolog, ami a törvény előtt számít.
Az a jogviszony, ami arra irányul, hogy díj ellenében használatot biztosítson, az minden bizonnyal bérleti jogviszony.
Dr. Balczer Balázs, a Vasutasok Szakszervezete jogásza
