Túl bonyolult és feleslegesen felturbózott a cafateria-rendszer, amelynek jövő évi változására nehéz lesz felkészülni. A kormánynak nem érdeke jó béren kívüli juttatási rendszert életben tartani – hangzott el a vegyipari szakszervezet (VDSZ) által a napokban szervezett szakmai konferencián.
Sok kihívást tartogat a munkáltatók és a munkavállalók számára egyaránt, a jövő évre tervezett cafeteria-átalakítása, ezért is fontos, hogy minél többet beszéljünk róla, minél több információval segítsük a munkavállalók, de a munkáltatók döntését is ebben a témában – mondta a tanácskozás megnyitójában Székely Tamás. A rendezvényt szervező VDSZ elnöke hangsúlyozta: a cafeteria nem lehet a jövő évi béremelés része. Vagyis – mondta –, például az egyik új elem, a 100 ezer forintos készpénz nem lehet a béralku tárgya, hiszen ez nem képez bérjövedelmet, erre nem kapnak a munkavállalók biztosítási jogviszonyt. Székely emlékeztetett, hogy a VDSZ területén működő cégek cafeteria-kínálata 34 elemet tartalmaz. Ez – mint a konferencia későbbi hozzászólásából is kiderült – kezelhetetlenül sok és felesleges is. A munkavállalók ugyanis nem ismerik az egyes elemek pontos tartalmát, s kellő tájékoztatás hiányában gyakran számukra kevésbé hasznos célra – „ha már adják, elköltjük” – használják fel a juttatást.
Drámai munkaerőhiány
Egyre nagyobb a munkaerőhiány Magyarországon, ma már nemcsak jól képzett szakmunkásból, de egyes régiókban segédmunkásból és egyáltalán munkát vállalókból óriási hiány van – hívta fel a figyelmet az egyre erősödő jelenségre beszámolója elején Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézete vezérigazgatója. A szakképzett munkaerő hiánya jelenleg a termelést legsúlyosabban akadályozó tényező, a dolgozóhiány 2015 derekától ugrott meg jelentős mértékben – idézte a napi.hu újságírója a felszólalót. A munkatermelékenységhez képest azonban a bérek tekintetében még mindig lemaradásban vagyunk, miközben felmérések bizonyítják, hogy a magyarok munkaideje jóval hosszabb az uniós országok átlagánál. A bérek viszont nem nőttek ezzel arányosan, a válság előtti utolsó év óta az EU-s átlaghoz képest jelentősen lemaradtunk – mondta Palócz.
A közgazdász ismertette: Magyarországon mintegy 200 külföldi nagyvállalat működik, s óriási mértékben meghatározzák az átlagtermelékenységet, így az „átlag” torzképet mutat, amelyet a hazai fizetések is leképeznek. A külföldieknek bérelőnye körülbelül 50 százalék, amely azonban jóval kisebb, mint a termelékenységi előnyük.
A készpénz lehet a legnépszerűbb cafeteria
Azzal, hogy a béren kívüli juttatás rendszere túl bonyolult, egyebek között azért, mert kezelhetetlenül nagy a választék, a következő felszólaló, Fata László, a CafeteriaTrend ügyvezetője is egyetértett. A szakértő tapasztalatai alapján a dolgozók jelentős része azt sem tudja, mit takar egyik másik elem, s alapvető információkkal sincs tisztában. A munkáltatók jelentős része viszont nem fordít kellő energiát a magyarázatra, így sokan számukra teljesen felesleges, de legalábbis nem a közvetlen szükségleteikre fordítják a cafeteriát. Elköltik, mert adják – ez a hozzáállás, ami természetesen senkinek sem jó. Jövőre új elemek kerülnek a rendszerbe, miközben több meglévő és népszerű tétel használata kedvezőtlenebbé válik – hívta fel a figyelmet. Az előtte szólókhoz hasonlóan ismertette ős is, hogy számos béren kívüli juttatás után – amelyet az idén még csak 34,51 százalékos szja-teherrel sújtanak – jövőre már 49,98 százalékos mértékben kell adózni. Így drágább lesz cafeteria-elemként alkalmazni a helyi bérletet, értékhatár nélkül a munkahelyi étkeztetést, az iskolakezdési támogatást, illetve bármely ajándékutalványt. Havonta a minimálbér 50, illetve 30 százalékáig az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári hozzájárulás szintén a 49,98 százalékos adózási sávba kerül (a korlátlan kiadás kérdéséről még nem született döntés).
Fata László szerint várhatóan népszerű lesz a kedvező adózású készpénzfizetés lehetőség: ez azonban célzott felhasználásra nem alkalmas. A munkáltatói célok elérése – például a dolgozók kipihentsége, egészsége – nehézkesebbé válik, s nagy érvágás lesz a gondoskodó típusú munkáltatók számára az egészség-és nyugdíjcélú elemek növekvő terhe. Fata szerint a legnagyobb kihívás a szabályok és a juttatások céljának meghatározása lesz jövőre. A juttatásokat meg kellene tölteni konkrét tartalommal – példaként említette a kulturális célú elemet, amely, egy abban a pillanatban, amint egy konkrét rock koncertre szól, azonnal népszerűbb lesz a fiatalok körében –, s meg kellene tanítani a dolgozóknak, hogyan költsék el ezeket.
Csendes pusztítás?
Döbbenetesen és feleslegesen nagy a cafeteriaelemek választéka, semmi szükség rá, mert kezelhetetlen. A VOSZ korábban is többször javasolta, a dolgozói igényekhez igazítva szűkítsék le a kínálatot étkezésre, öngondoskodásra és pihenésre használható támogatásokra. Ezzel a gondolattal nyitotta hozzászólását Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint mikro,-kis és középvállalkozói szinten nem lehet elvárni, hogy a cafeteriaelemeket tudatosan alakítsák át, így várhatóan nagyon sok olyan cég lesz, ahol rosszul, a hatékonyság és a dolgozói előnyök rovására változik majd a rendszer. Bőven elég lenne 3-5 féle tétel – hangsúlyozta. Dávid, a százezer forintos készpénzesítést zsebbe adott fizetéskiegészítésnek minősítette, ezért ezt kifejezetten károsnak tartja, hiszen – Székely Tamással egyetértve állítja – ez még nyugdíjalapot sem képez, másfelől pedig nem csak a munkáltatói törekvések, de az egyes ágazatok, kkv-k célzott támogatására is alkalmatlan.
Az étkezési utalvány adóterhe 2011-ben még 19,4 százalék volt, ami a bérteherhez képest 10 százalékpontos nyereséget jelentett. Jövőre ennek szja terhe már 49,98 százalékos lesz. Miért alkalmazná bármelyik cég ezt, amikor még a bérteher is kisebb ennél? – tette fel a költői kérdést, amelyre azonnal válaszolt is: így már nem éri meg.
Elmondta, tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök egészében ellenzi a béren kívüli juttatások rendszerét, ám inkább az adókulcsokkal variál, mert az adó-és járulék rendszert megújítását nem óhajtja felvállalni. Dávid Ferenc úgy látja: a kormány cafeteria-fronton a csendes pusztítás eszközét választotta, „a cafeteria-rendszer kivéreztetése megkezdődött. A kérdés az, hogy meg tudjuk-e egyáltalán menteni az intézményrendszert” – fogalmazott.
Szándékosan visszaszorítják az öngondoskodást?
A 2016 tavaszi módosítással – a kedvezményes adókulcs megszüntetésével. jelentősen visszavágják az öngondoskodást – hívta fel a figyelmet Karavalik Gábor Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. A szervezet felmérése szerint, a nyugdíj-és egészségcélú előtakarékosságban, az egyéni számlák befizetéseinek 26 százaléka munkáltatói támogatás. A befizetés arányt nézve körülbelül 35 százalékos a munkaadói részvétel az egészségpénztári díjbefizetéseknél, míg a nyugdíjpénztáraknál már 58 százalékot tesz ki a vállalatok hozzájárulása. A szervezet felmérése szerint a számlatulajdonos munkavállalók 17 százaléka viszont egyáltalán nem pótolná befizetéseit, amennyiben ez a cafeteria-elem kiesik. A munkáltató befizetések elapadásával ugyanakkor az egyéni befizetések is csökkenhetnek, ezzel a pénztárak működése veszélybe kerülhet.
Elmondta: a nyugdíj-előtakarékosság ösztönzésében a munkáltatók szerepe elengedhetetlen. A kormány így szembemegy a nemzetközi trenddel, amely a nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentését célozza. A jelenlegi felosztó-kirovó rendszer mellett a következő generációk csökkenő nyugdíjakkal számolhatnak, amelyet a mostani döntés szinte borítékolna. A döntéshozók azonban információ és tudás hiányában nincsenek tisztában döntéseik kifutásával.
