A miniszterelnök irányításával tudatosan és módszeresen teremtett a kormány dolgozói szegénységet, s most hirtelen úgy tesznek, mintha valami külső ellenségtől kellene megvédeni az „olcsó” magyar munkavállalókat – reagált a Magyar Szakszervezeti Szövetség Orbán Viktor kamarai felszólalására. A MASZSZ határozottan és tényekkel cáfolja azt a kijelentést is, miszerint az iparkamara kezdeményezte először a bérmegállapodást. A szövetség elvárja, hogy a kormány tegye jóvá a munkavállalók elleni bűneit, egyebek között például a közmunkaprogram átalakításával, tisztes munkahelyek létrehozásával, méltó fizetéssel és kellő megbecsüléssel.
Úgy tűnik, az újdonság erejével hatott a miniszterelnökre a felismerés: „a sikerhez kellenek a vállalkozók, a munkavállalók” – nyilatkozta közleményben Nemes Gábor, a MASZSZ szóvivője, Orbán Viktornak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évadnyitóján tartott beszédét elemezve. A kormányfő úgy tesz, mintha a szakszervezetek az elmúlt években nem folyamatosan éppen a munkavállalók fontosságát hangoztatva követelték volna, hogy becsülje meg jobban a hatalom azokat, akikre a legnagyobb terhet rakja, s a leginkább elnyomja. Nélkülük ugyanis nincs gazdasági fellendülés. Igaz, az ilyenfajta megalázó közmunkából sem lesz más, csak legfeljebb további szegénység. Ez nem az a program, amelyre olyan nagyom büszke lehet a miniszterelnök – szögezi le Nemes. A MASZSZ szerint a kormány Orbán Viktor irányításával tudatosan teremtett dolgozói szegénységet. A szakszervezetet megdöbbentette, hogy a miniszterelnök a “spanyolviaszt” feltalálva a kamarai rendezvényen kijelentette: munkavállalók nélkül nincs gazdasági siker. Hol volt eddig a kormányfő, hogy erre csak most ébred rá? – kérdezi Nemes. A MASZSZ felszólítja a miniszterelnököt és vele együtt minden döntéshozót, hogy sürgősen tegye jóvá a munkavállalók ellen elkövetett bűnöket, s hozza méltó helyzetbe azokat, akik nélkül soha nem fog „dübörögni” a magyar gazdaság.
Nemes emlékeztet, nem véletlen, hogy a MASZSZ nem írta alá a 2016-ra vonatkozó bérmegállapodást, és azóta is következetesen kiáll a dolgozói szegénység felszámolása mellett. Egyebek között ezért állította össze a három évre szóló, évente 9 százalékos minimálbér-emelést feltételező, a negyedik évben pedig az akkori átlagkereset alattiak számára 9 százalékra csökkentett szja-t tartalmazó úgynevezett 4X9-es programját.
A szakszervezet azt viszont némi megelégedéssel tapasztalta, hogy a kamarai felszólalásokból kiderült, a kormány a MASZSZ programjából is jócskán szemezgetett, és ha némi fáziskéséssel is, de sajátjának tekinti a szövetség elképzeléseit. A szövetség azonban határozottan cáfolja azt a szintén elhangzott állítást, miszerint a bérmegállapodás a kamara ötlete és kezdeményezése lett volna – szögezte le a szóvivő. A szakszervezet saját sikerének tartja, hogy a kormány és a kamara képviselői a beszédükben, a két évre szóló 2017-2018-as minimálbér- és garantált bérminimum emelés indoklásában szó szerint a MASZSZ sokszor hangoztatott érveit és a 4X9-es programjának részleteit idézték. Úgy látszik, ha későn is, de célba ért a szakszervezeti üzenet.
A szakszervezet enyhén szólva is furcsának tartja éppen Orbántól hallani: „ha valahol diszkriminatívan kezelik a magyar munkaerőt, akkor cserébe azokkal az országokkal szemben tőkekorlátozásokat vezetünk be, ha az a tőke be akar jönni az országba”, hiszen a kormány folyamatosan és módszeresen különbséget tesz a hazai munkavállalók között. Legutóbb például azzal, hogy az állami tulajdonú cégeknél 3 évre szóló 30 százalékos béremelést rendelt el, miközben az önkormányzati vállalatoknál dolgozókkal nem törődik, mondván, oldják meg az egyébként is működési hiánnyal küzdő települések.
A MASZSZ-nál örömmel veszik a miniszterelnök kijelentését, miszerint pártalapon nem lehet gazdaságpolitikát csinálni, ezért partnerségi politikát kell létrehozni. A szóvivő azonban emlékeztet: a gazdaságpolitikának része a szociális partnerség is, de éppen ez a kormány rombolta le az ágazati szintű szociális párbeszédet. A szövetség üdvözli azonban a miniszterelnök ráébredését: „ha olcsó a munkaerő, az nem ösztönöz hatékonyságra”. Nemes Gábor felidézi, hogy a magyar munkavállalók leértékelődése a jelenlegi hatalom bűne, hiszen a munka törvénykönyvével szentesítette a foglalkoztatási feltételek gyengítését, s ezzel kiszolgáltatta a munkavállalókat a munkáltató kényének, kedvének.
A MASZSZ felszólítja a kormányt, hogy megfelelő munkahelyekkel, méltó fizetéssel és bánásmóddal, szociális párbeszéddel, valamint a munkavállalói jogok tiszteletben tartásával emelje méltó helyére a magyar munkavállalók értékét, hogy ne csak külföldön, hanem itthon is meg tudjanak élni. A konföderáció a közmunkaprogram mielőbbi átalakítását szorgalmazza. A szakszervezetnek erre pontosan kidolgozott programja is van.
