A tervek szerint december 6-án tartja az egyesülésüket kimondó kongresszusát az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (SZOSZ) és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF). A szervezett dolgozók kétharmadát – mintegy 250 ezer tagot és 62 tagszervezetet – képviselő új szuperszakszervezet vezetőinek kiválasztásáról folynak az egyeztetések. Az ASZSZ már jelezte, hogy saját elnöküket, az ifjabb generációt képviselő Székely Tamást látnák szívesen az új szakszervezet élén.
A döntően a vállalkozásoknál és a közszolgáltató üzemeknél szerveződő ASZSZ és az MSZOSZ fúziója már jó ideje érett, ehhez nagy lendületet adott az autonómoknál egy éve történt elnökváltás. (Borsik Jánost a 43 éves Székely Tamás, a vegyészszakszervezet vezetője váltotta a vezetői székben.) A meglepetést az okozta, hogy a közintézményeknél dolgozókat tömörítő SZEF is csatlakozott az egységesülési folyamathoz. A szövetségek az együtt erősebbek vagyunk szlogenre építve célul azt tűzték ki, hogy a szakértői gárda és az anyagiak egyesítésével minél szélesebb körben és az eddiginél hatékonyabban tudják képviselni a közüzemi, a költségvetési, valamint a versenyszférában dolgozók érdekeit. S bár az előzetes megbeszéléseken egy ideig az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés képviselői is részt vettek, egy idő után visszavonultak, a konföderáció tagszervezetei közül a „nagyobbak” pedig már tovább is léptek: a Munkástanácsokkal kötöttek együttműködési megállapodást. Azt, hogy az összefogásban érintett szövetségekhez tartozó ágazati szakszervezetek közül nem mind ért egyet a fúzióval, jelzi, hogy vannak, akik a Ligához készülnek „átigazolni”.
Hosszú előkészítés
Mindazonáltal az elmúlt fél évben négy munkabizottságban folyt az egyesülés előkészítése. Az már eldőlt, hogy a szuperszakszervezet élére az elnök mellé két elnökhelyettest és gazdasági ellenőrző bizottsági elnököt választanak az alakuló kongresszuson. Az MSZOSZ-nél és a SZEF-nél még gyűjtik a posztokra a javaslatokat, felmérve a támogatottságukat is, az autonómok tagszervezeti tanácsa viszont már döntött, ők saját elnöküket, Székely Tamást látnák szívesen az új érdekvédelmi szövetség élén. A bejelentés a másik két konföderációnál némi bosszúságot okozott, ők idő előttinek tartják a bejelentést, mert az egyezség szerint a javaslatok alapján a három konföderáció képviselőinek kell az integrációs bizottságban teljes konszenzuson alapuló döntést hozniuk arról, kiket terjesztenek az alakuló kongresszus elé, amelyen mindhárom szövetség 50-50 küldötte szavaz majd a tisztségviselőkről. Úgy tudjuk, az MSZOSZ tagszervezeteinek túlnyomó többsége Pataky Pétert, a konföderáció jelenlegi elnökét támogatja, de felvetődött Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete vezetőjének neve is a puhatolózás során. Egy-két héten belül a SZEF is nyilvánosságra hozza jelöltjének nevét. Információink szerint a SZEF az elnökhelyettesi posztra számít, amelyre várhatóan Boros Péternét, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének néhány hónapja megválasztott főtitkárát jelölik. Mértékadó vélemények szerint kompromisszumra kész, a globális kérdéseket átlátni képes, mind a hazai, mind a nemzetközi szinten kommunikatív vezetőre van szükség a szuperszakszervezet élén, aki tud az idősek, az aktívak, a fiatalok és a nők nyelvén beszélni, aki képes hidat építeni a verseny- és a közszféra között, és akinek van erre energiája és felkészültsége. Ezeknek a feltételeknek a jelenlegi szakszervezeti vezetők közül kevesen felelnek meg. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a napokban úgy nyilatkozott: „Most szembesülnek a kollégák azzal, hogy bizony az elmúlt húsz évben kiöntöttük a fürdővízzel a gyereket is, amikor azt hittük, hogy kommunista csökevény a káderfejlesztés. A jövő érdekében minél előbb meg kell találni azokat a fiatalokat, akikkel hosszú távra lehet tervezni a vezető posztokon.” Székely Tamás, az Autonómok elnöke mindenesetre bizakodó, szerinte már jövőre összeállhat az a csapat, amelynek tagjai némi tapasztalattal rendelkeznek a szakszervezeti munkáról, és életkoruk, valamint képességeik alapján is perspektívát jelentenek a generációs megújulásban. Azt tapasztalta, hogy a szakszervezeti tagság körében nagy, olykor illuzórikusan nagy az elvárás az új konföderációval szemben, ezért új alapokra kell helyezni a területi struktúrát, láthatóvá kell tenni a szakszervezeti munkát vidéken is. Szerinte a napokban megjelent felmérés, amely szerint a szakszervezetek megítélése 6 százalékot javult, azt mutatja, hogy ebben a kiélezett helyzetben óriási szükség van az érdekvédelmi munkára, amit egy megújult, erőt mutató szakszervezet tud hatékonyan végezni. A 43 éves Székely saját felelősségét is felvetette abban, hogy az egységesülés május elsejei bejelentése óta a tagsághoz nagyon kevés információ jutott el az egyesülés előkészületeiről, ebből adódóan számos találgatás kapott lábra, ami nem szerencsés.
A főhadiszállás
Az új szervezet központja a Városligeti fasorban lévő MSZOSZ-székház lesz, és a három szövetség vagyona is egyesül. Kilenc szakmai ágazati tagozat működik majd, az elnökségbe húszezer tagonként delegálhatnak küldöttet. A szuperszakszervezet nevéről négy javaslat van, amelyről a három konföderáció valamennyi tagszervezetének tisztségviselői szavazhatnak a napokban. A szövetség és a magyar szó mindenképp szerepel majd az elnevezésben, de az lesz a győztes, amelyiket a többség szeretné. Úgy tudjuk, a szakértői gárda egyesítésének se lesz akadálya, az apparátus, illetve a felkért szakemberek munkájához biztosítani tudják az anyagi hátteret, hiszen az egységesülő szakszervezetek vagyona ma több tízmilliárd forintra rúg. Értesülésünk szerint az apparátus irányítására, az ügyintéző szervezet vezetésére várhatóan Fehér Józsefet, a SZEF jelenlegi alelnökét kérik majd fel, aki lapunknak azt mondta, nem készül ilyen szerepre, de ha az átmeneti időszakban szükség lesz a szakmai tapasztalataira, nem mond nemet.
Az egyébként, hogy az új konglomerátum megalakulása még ebben az évben megtörténik, szakértők szerint időszerű döntés, mert kiszivárgott hírek szerint a kormány napirendre készül tűzni az egyesüléssel kapcsolatos jogszabályt, ami vélhetően azt jelenti, hogy jelentősen megnehezül a gigaszakszervezet működéséhez szükséges hivatalos bejegyzést.
