Kiakadtak a szakszervezetek egy fideszes törvénymódosító javaslat miatt, miszerint három évre emelnék a munkaidőkeret elszámolását.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte. A Vasutasok Szakszervezete egyenesen modernkori rabszolgaságot emleget, s figyelmeztet: a módosítás egyebek között azt jelentené, hogy a munkavállalókat gátlástalanul bármikor be lehet rendelni túlmunkára úgy, hogy azt a munkáltató ráér háromévente elszámolni, kifizetni. Mindez szembe megy az uniós előírással. A szakszervezetek tiltakoznak a javaslat napirendre tűzése ellen.
MASZSZ: A Fidesz megint szembemegy a munkavállalókkal
Ismét egyéni képviselői indítvánnyal akarja módosítani a Fidesz a munka törvénykönyvét. Így elkerülhetik az érdemi egyeztetést, és gyorsan át lehet vinni az országgyűlésen az előterjesztést. Erre már tavaly tavasszal is kísérletet tettek, mert három évre emelték volna a munkaidőkeret elszámolását. A dolog lényege: a munkáltatóknak milyen időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkadíjjal, illetve mikor kell kiadniuk a szabadnapokat.
A kormány akkor visszavonult, és a szakszervezetek nyomására a parlament nem tárgyalt a javaslatról. Most azonban a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos által jegyzett törvénymódosító indítvány nagyjából ugyanezt hozná vissza. Ez az időkeret egyébként 2010 előtt két hónap volt, néhány esztendeje pedig egy évre emelték.
Amennyiben a javaslatot az Országgyűlés elfogadná, az azt is jelentené, hogy a dolgozók jelentős részét a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlmunkára. Alapesetben a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
A munkaidőkeret három évre emelése pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljanak, s fizessék ki a túlmunka díját, illetve biztosítsanak cserében szabadnapokat. Ez egészen elképesztő, hiszen előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, s majd utána kapja meg az ellentételezést. És mi van akkor, ha a dolgozó időközben kilép a cégtől?
A Magyar Szakszervezeti Szövetség álláspontja szerint ez teljesen elfogadhatatlan, ezért Kordás László, a konföderáció elnöke a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma soron kívüli összehívását kezdeményezi az ügyben.
VSZ: A modernkori rabszolgaság bevezetésére készül a kormány
Sunyi módon ismét nekifut a kormány a munka törvénykönyve átalakításának: két fideszes képviselő egyéni indítványára tárgyalná, s nyilván meg is szavazná az Országgyűlés a munkaidőkeret három évre emelését, és a túlóra drasztikus megnövelésének a lehetőségét. Ez utóbbi a szabadnapok korrekt és törvényes kiadását is rendkívül megnehezítheti – tudta meg a Vasutasok Szakszervezete. A 36 hónapos munkaidőkeret azt jelenti, hogy a munkaadók tetszés szerinti gyakoriságban kötelezhetnék túlmunkára a dolgozókat, s ráérnének azt csupán háromévente elszámolni. Vagyis, törvény szentesítene egy modernkori rabszolgaságot – szögezi le közleményben a VSZ. Meleg János elnök felhívja a figyelmet: ez a munkavállalók elleni durva merénylet, amely ráadásul uniós előírásba ütközik, mert ellentétes „a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól” szóló irányelvvel, ezért képtelenség a magyar jogba átültetni. Óriási tévedés azt gondolni – ha egyáltalán bárki is komolyan elgondolkozott ennek az egyéni indítványnak a következményein -, hogy ezzel majd frappánsan megoldja a kormány a munkaerőhiányt – érvel az elnök. Amennyiben a javaslat átmegy a törvényhozókon, a szakszervezeti vívmányok legfontosabb eleme, a kollektív szerződés is erejét veszíti, hiszen eddig legalább abban szabályozták a túlórát, amelynek felső határa a ksz-ek szerint legfeljebb 300 lehet.
Meleg János leszögezi: ez a hajmeresztő, a munkaadóknak szinte szabadkezet adó rendelkezés jogilag súlyosan aggályos, akár uniós kötelezettségszegési eljárást is maga után vonhat. A VSZ követeli: a Fidesz vonja vissza az indítványt, egyeztessen a szakszervezetekkel, s vegye figyelembe azokat a pontosításokat, amelyeket a munkavállalói oldal feltétlenül fontosnak tart.
A tervezetet a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) is felháborítónak tartja, s honlapján közzétett elemzésében azt javasolja a módosítást benyújtott képviselőknek, hogy az általuk tervezett munkakörülmények között néhány feszített műszakot dolgozzanak végig egy gumigyárban.
