Egyre több fiatal szeretne külföldön tanulni és ott is dolgozni, elsősorban a jobb fizetés, a nyelvtanulás és a karrier reményében. A hazai munkaerőpiacon ezeket kellene megteremteni.
Az eredmények szerint a fő motiváció a magasabb, értékarányosabb fizetés, a nyelvtanulás és a jobb karrier lehetősége. Vagyis, nem az álláshiány a külföldi munkavállalás elsődleges oka. Legalábbis a kutatás szerint. A hazai munkaerőpiac egyik legnagyobb kihívása ezért az, hogy megtalálja és összekösse a megfelelő jelölteket a megfelelő munkahelyekkel, s így győzze meg őket az itthon maradásról.
A megkérdezett szülők 6 százaléka kizárólag úgy véli, gyereke külföldön tanul tovább. E tekintetben a legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság (a külföldi tanulmányokat tervezők 39 százaléka említette), ezt Németország és Ausztria követi (28-28 százalék), a negyedik az Egyesült Államok (9 százalék).
A vizsgálatból az is kiderült: a családok tisztában vannak azzal, hogy a külföldi tanulás drága. A költségtérítéses szakokra jelentkezők itthon átlagosan 235 ezer, míg külföldön 282 ezer forintos tandíjjal számolnak. A tandíjon felüli költségek körében már jóval nagyobbak a különbségek: míg itthon mindössze havi 67 ezer forintos plusz kiadással számolnak, addig a külföldre készülők 160 ezer forint tandíjon felüli költséget – lakhatást, megélhetést, stb. –tartanak reálisnak.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint mennyire valószínű gyermekeik külföldi munkavállalása. Kiderült, hogy a szülők csaknem fele (45 százaléka) valószínűnek tartja, hogy gyermeke más országban is megpróbál majd munkát találni. A várhatóan diplomát szerzők esetében a szülők 40 százaléka, míg az érettségiig eljutók szüleinek 68 százaléka tartja valószínűnek, hogy gyermeke nem Magyarországon helyezkedik el.
A külhoni munkavállalással számolók harmada 1-2 éves időtartamra számít, és csak hatoda véli úgy, hogy akár végleges is lehet. Ez utóbbira a szülők háromszor nagyobb esélyt adnak, ha azt megelőzően külföldön is tanul a gyerek.