Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul a vegyipari szakszervezet a BKV-bérletek árának differenciálása miatt. A VDSZ alkotmányjogi szempontból is aggályosnak tartja, hogy a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, januártól olcsóbb lesz a bérlet, de csak azoknak, akik nem cafetériaként veszik meg. A hátrányos megkülönböztetés százezreket érint, évente 12 ezer forinttal csökkenti a béren kívüli juttatás keretét.
A vegyipari szakszervezetet (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozó Szakszervezetek Szövetsége – VDSZ) felháborítja a Fővárosi Közgyűlésnek az a döntése, miszerint januártól kedvezményt ad az egyéni vásárlóknak a BKV-bérletek árából, de csak azoknak, akik nem kérnek róla számlát. Vagyis, nem a munkáltató által biztosított béren kívüli juttatás, a cafetéria terhére veszik meg a havonta 10 500 forintos – kedvezményesen 9 500 forintos –, vagy az egy évre előre váltott 114 600, kedvezménnyel 103 ezer forintba kerülő szelvényt. Az ugyanis, aki számlát kér, mert a cége által biztosított keretet utazásra használja, közületi vásárlónak minősül, s a fővárosi határozat értelmében nem kaphatja meg a kedvezményt. Ez olyan hátrányos megkülönböztetés, amelyet minden eszközzel meg kell akadályozni – szögezi le Székely Tamás, a VDSZ elnöke. Igaz, egyes döntéshozók azzal érvelnek, hogy aki a cafetériából veszi a BKV-bérletet, annak mindegy, hogy mennyibe kerül, hiszen a cége fizeti. A munkáltatónak valóban mindegy, hogy a keretből ki, mennyit költ, az „egyénnek” azonban súlyos veszteség, mert ezzel évente 12 ezer 500 forinttal kevesebb felhasználható juttatása marad. Ezzel megközelítőleg egyhavi meleg étel árát vonják meg tőle – magyarázza Székely. A fővárosi rendelettel teremtett megkülönböztetés százezreket érint hátrányosan, a szakszervezet információja szerint ugyanis legtöbben éppen a BKV-bérletekre használják fel az érdekvédelem által kiharcolt béren kívüli juttatást.
A fővárosi rendelet alkotmányjogi kérdést is feszeget azzal, hogy különbséget tesz az ugyanazt a szolgáltatást megvásárlók között a szerint, hogy kinek adja el – érvel az elnök. A VDSZ az ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordul, s elvárja, hogy a városvezetés az EBH döntésétől függetlenül is korrigálja az idevonatkozó rendelkezését, s a kedvezményt terjessze ki azokra is, akik a béren kívüli juttatásból veszik meg a szelvényüket. A főváros ugyanis ezzel a döntésével éppen azokat károsítja meg, akiknek a legnagyobb szükségük van a kedvezményekre, hiszen nem véletlen, hogy a borsos tömegközlekedési költségre használják a munkáltatói támogatást – érvel Székely. A szakszervezeti vezető attól tart, hogy amennyiben ez a megkülönböztető kedvezményes rendszer marad érvényben, egyértelműen kimarad a béren kívüli juttatások választható tételei közül a bérletvásárlás lehetőség. Az viszont már egyáltalán nem biztos – véli Székely -, hogy a munkáltatói kedvezmények körében az éves bérlet több mint 100 ezer forintos tétele helyett mindenkinek sikerül majd valami más, számára szükséges szolgáltatást választania. Ezzel a béren kívüli juttatás legfontosabb célja, a közvetlen megélhetési támogatás tűnik el a rendszerből, ami súlyos veszteség a munkavállalók számára – szögezi le az elnök.
