A választások éve új időszámítást hoz a munkavállalóknak is: január 1-jével ugyanis hatályba lép az egy évvel korábban elfogadott új munka törvénykönyve. Emelkedik a minimálbér, a szakképzettek garantált bérminimuma, az infláció mértékével nő a közmunkások keresete és a nyugdíj is. 2014-től igénybe vehető a gyed extra, és több pénzt kaphatnak, valamint nyugdíjjogosulttá válnak az ápolási díjban részesülők. Bevezetik a kiemelt ápolási díjat, amelynek összege mintegy nettó 48 ezer forint.
Változások sokaságával indul 2014 a munka világában: a bérek, az adózás, a szabadságolások rendje, valamint a gyes és a gyed járandósága is módosul. A kormány, a munkaadók és a munkavállalók képviselői idén már december elején aláírt megállapodása szerint januártól 3,6 százalékkal lesz több, 101 500 forint a minimálbér, míg a szakmunkások garantált bérminimum 3,5 százalékkal, 118 ezer forintra emelkedik. Az egyezség szerint a jövő évi bértárgyalásokra 3,5 százalékos emelést javasolnak a szociális partnerek. Változott a családi adókedvezmény rendszere, alkalmazni lehet immár bármely külföldi személy esetében is, aki máshol nem vesz igénybe ilyet – vagy hasonlót –, és az összes jövedelmének háromnegyede után Magyarországon adózik. A gyermekek után járó kedvezménnyel jövőre már nemcsak az szja-t, hanem a járulékokat is csökkenteni lehet.
Eltörölték a nyugdíjjárulék-plafont, a teljes fizetés után kell 10 százalékot fizetni, és havonta néhány száz forinttal emelkedett az egészségügyi szolgáltatási járulék. Új adózási kedvezményeket vehetnek igénybe a munkáltatók, ha hátrányos helyzetűeket foglalkoztatnak, így például nagyon fiatalokat vagy éppen időseket, képzetleneket, tartós munkanélkülieket, kisgyermekes anyukákat foglalkoztatnak.
Népes közfoglalkoztatási program
A kormány az infláció mértékének megfelelően emeli jövőre a közmunkások bérét, miközben egyre több ember dolgozik valamilyen közfoglalkoztatási program keretében. A nagy kérdés azonban továbbra is az, hogy valójában mennyit keresnek a közmunkások? A hivatalos statisztikák szerint 2013-ban nyolcórás közfoglalkoztatotti munkáért havonta bruttó 75 500 forintot lehetett kapni. Amennyiben az adott munkakör legalább középfokú végzettséget vagy szakképesítést igényelt, akkor az összeg bruttó 96 800 forint volt. A KSH legfrissebb adatai szerint ez év szeptember végéig a nemzetgazdaságban havi átlagban 2 millió 677 ezer fő dolgozott, és havi átlagos bruttó keresetük 227 507 forint volt. A közfoglalkoztatottak nélkül közölt adat szerint a teljes létszám 2 millió 562 ezer fő, miközben átlagkeresetük bruttó 232 148 forint volt havonta. A kereseti statisztika adatai alapján ki lehet számolni, hogy havi átlagban 114 900 közmunkás dolgozott a nemzetgazdaság egészében, és átlagkeresetük bruttó 85 ezer forint volt. Az adatok szerint viszont a 114 900 főnek csak 84%-a dolgozott teljes munkaidőben. Azaz ők kapták meg ezt az összeget. A többi 18 600 fő részmunkaidős volt, akik vagy 4, vagy 6 órában végezhettek munkát. A 2012-es adatok alapján a Policy Agenda becslése szerint körükben 6800 fő volt 4 órában foglalkoztatott és 11 800 fő 6 órában dolgozott. Így számolva pedig a részmunkaidős közmunkások átlagbére bruttó 50 ezer forint volt havonta.
Jön a gyed extra
A kormány népesedéspolitikai programjába illeszkedően bevezetik a gyed extrát. Ennek lényege, hogy a gyermek egyéves kora után az anyák újra munkát vállalhatnak, miközben továbbra is megkapják a gyest, illetve a gyedet. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. Jövőre bevezetik a diplomás gyedet is, amely lehetővé teszi, hogy a felsőfokú képzés nappali tagozatán két félévet elvégzett anya a gyermek egyéves koráig gyedre szerezzen jogosultságot, ezt követően pedig gyes mellett végezheti a tanulmányait. A diplomás gyed érinti a felsőfokú alapképzésben, szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben és a szakirányú továbbképzésben tanulókat; ők a minimálbér alapján kapnak majd gyedet. Azok pedig, akik mesterképzésben, egységes osztatlan képzésben vagy doktori képzésben végeznek, a garantált bérminimum alapján jogosultak a gyedre.
Egy további intézkedés a három- vagy többgyermekes anyákat, illetve munkaadójukat érinti. Ennek lényege, hogy kiterjesztik a munkavédelmi akciótervben már meglévő hároméves szociális hozzájárulási adókedvezményt további két évvel; így a negyedik és ötödik évben csak az adó 50 százalékát kell a munkáltatóknak befizetniük az érintett munkavállalók után. Az egy- és kétgyermekeseket érintő hasonló munkaadói kedvezmények is megmaradnak.
Több lesz az ápolási díj
Az alanyi jogon járó ápolási díj összege ugyan jövőre is nettó 26 500 forint lesz, viszont mivel a bruttó díjakból 10 százalékos nyugdíjjárulékot vonnak, ez azt jelenti, hogy az érintettek a befizetésekkel nyugdíjjogosultságot szereznek. Jó hír a súlyosan fogyatékosokat vagy tartósan betegeket gondozó családok számára, hogy az emelt összegű ápolási díj januártól ötezer forinttal lesz több, nettó 40 ezer forint, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, ami csaknem 48 ezer forint juttatást jelent. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg emberek otthoni ápolását-gondozását ellátó hozzátartozók kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák. A díjemelés és az új díjkategória bevezetése 18 ezer családot, illetve háztartást érint.
Újraszabályozott szabadság
Bár lassan luxusnak számít, ha egy munkavállaló kiveszi az őt megillető szabadságot, fontos tudni, hogy az új munka törvénykönyve újraszabályozza a szabadságolási rendet is. Kimondja, hogy az alapszabadság 20 nap, amelyhez pótnapok járulnak életkor alapján és a gyermekek után: egy után kettő, kettő után négy, kettőnél több után pedig hét nap. Fogyatékos gyermek esetén további két nap jár. Legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás vagy leszázalékolás esetén öt szabadnap jut pluszban, ahogy a föld alatt vagy ionizáló sugárzásban dolgozóknak is. A törvény szerint a munkahely köteles évente hét napot – maximum két részletben – a dolgozó kérésének megfelelően kiadni, és már a következő évre is át lehet vinni szabadnapokat, igaz, csak az alapszabadság és az életkor szerint járó pótszabadságnak legfeljebb harmadát.
Nem változott a betegszabadság maximális mértéke, továbbra is 15 nap évente. Ha azonban a dolgozó év közben munkahelyet vált, az új állásban ismét a 15 nap időarányos hányada áll rendelkezésére, nem kell levonni belőle az előző helyen már táppénzen töltött időtartamot.
Változnak viszont a távolléti díj elszámolásának szabályai, ami alapján a jövőben külön vizsgálni kell azt is, hogy a kieső idő vagy egyéb jogosultság alapján járó távolléti díj idejére a munkavállalóval megismertették-e a munkaidő-beosztást, és annak alapján jogosult-e valamilyen pótlékra. Ha igen, minden jár, ami egyébként járna, ha nem, mindig a megelőző hat hónap tényleges pótlékfizetését kell vizsgálni, de csak a jogszabályban meghatározott pótlékok körében. Vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban a beosztás szerinti munkaórák legalább 30 százalékában volt-e éjszakai és műszakpótlékra jogosító munkavégzés. Ha volt, a távolléti díj számítása során az alapbéren felül ezt is figyelembe kell venni. Továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a megelőző hat hónapban volt-e átlagosan 96 óra ügyelet, készenlét. Ha volt, a távolléti díj számítása során ennek figyelembevétele szintén kötelező.
A nyugdíjszámítás bonyolult marad
Nem lesz változás a nyugdíj kiszámításában. Aki 2014-ben vonul vissza az aktív munkából, annak továbbra is a keresete nettó értékét és a szolgálati idejét veszik figyelembe a járandósága kiszámításánál. Az öregségi nyugdíj összege változatlanul az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ. Fontos tudni, hogy a nyugdíjjogosultság 15 év szolgálati időtől indul, amelyhez a havi átlagkereset 43 százaléka tartozik. A juttatás 25 év szolgálati időig évi 2-2 százalékkal, majd
26-tól 36 év szolgálati időig évi 1-1 százalékkal, 37 és 40 szolgálati év között pedig évi 1,5-1,5 százalékkal, és minden további évben 2-2 százalékkal növekszik, de a havi átlagkeresetnél több nem lehet. Ezt a 100 százalékot pedig 50 év szolgálati időnél lehet elérni. A kapott összeg pedig nem lehet kevesebb a mindenkori nyugdíjminimumnál, ami jelenleg (és már 2009 óta változatlanul) havi 28 500 forint.
