Bérpótlékot kapnak a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók, és könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek a kormány januártól hatályos új rendelkezései szerint.
Az óév vége felé sztrájkbizottságot alakítottak a szociális területen és a gyermekjóléti intézményekben dolgozókat képviselő szakszervezetek, hogy nyomatékot adjanak bérkövetelésüknek. A szociális ágazati sztrájkbizottság és a kormány képviselői közötti tárgyalások egyik eredménye, hogy január 1-jétől ágazati pótlékrendszert vezetnek be az érintett intézményeknél, és a szaktárca ígéretet tett arra, hogy egy munkacsoport kidolgozza a szociális ágazati életpályát. A sztrájkbizottság álláspontja szerint a pótlékrendszer bevezetése nem oldja meg az ágazatban dolgozó 92 ezer szakdolgozó és technikai munkatárs helyzetét, ezért továbbra is követeli, hogy a szociális intézményekben dolgozók is az egészségügyi szakdolgozói bértábla szerint kapjanak fizetést. Mindazonáltal a januártól bevezetett bérpótlék személyenként 5-11 százalékos béremelést jelent, ami havi 6-17 ezer forinttal emeli meg az ágazatban dolgozók fizetését. Az érintettek a magasabb összeget először márciusban kapják majd meg, januártól visszamenőlegesen. .
Segítség a megváltozott munkaképességűeknek
December közepén fogadta el a parlament azt a január 1-jétől hatályos törvényt, amelynek alapján könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek. Az eddigi szabályok szerint a megváltozott munkaképességűek ellátására eddig az volt jogosult, akinek egészségi állapota 60 százalékos, vagy ennél alacsonyabb mértékű, és 5 éven belül 1095 napot – vagyis 3 évet – dolgozott úgy, hogy volt társadalombiztosítása. A változtatásra azért volt szükség, mert a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap – azaz tíz év – biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás. A változtatás értelmében akkor válik valaki jogosulatlanná a rokkantsági ellátásra, ha keresőtevékenységből származó jövedelme három egymást követő hónapban meghaladja a minimálbér másfélszeresét, vagyis a jövőben egyszeri jutalmak miatt nem fog megszűnni a jogosultság.
A módosítás kimondja, hogy megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni azt a munkavállalót is, aki rehabilitációs járadékban részesül, és a fogyatékossági támogatásban részesülőkkel együtt az érintettek részt vehetnek támogatott foglalkoztatásban.
