Úgynevezett „létpénzt”, azaz mindenkinek feltétel nélkül járó alapjövedelmet javasol egy magát független szakértői munkacsoportnak nevező tömörülés. A LÉT elnevezésű modellt neves szociológusok, közgazdászok és pénzügyi szakemberek ismertették egy konferencián a budapesti Kossuth Klubban szombaton.
Nyilvánosságra hozta a LÉT független szakértői csoport azt a javaslatát, amely feltétel nélküli alapjövedelmet biztosítana, alanyi jogon egy életen át az összes magyar állampolgárnak, azoknak is, akik soha sem dolgoztak. A javaslat értelmében gyerekek 25, felnőttek 50, várandós édesanyák pedig 75 ezer forintot, úgynevezett “létpénzt” kapnának havonta a Magyar Államkincstártól egyszerűen a “létezés jogán”. Az ötlet éves szinten az adóbevétel-kiesésekkel csaknem 6400 milliárd forintba, vagyis körülbelül a magyar költségvetés 40 százalékába kerülne. Az anyag készítői azt állították: a feltétel nélküli alapjövedelem bevezethető – az adórendszer és a támogatások teljes átalakításával. A javaslatot kidolgozó munkacsoport szerint a költségvetésből finanszírozható lenne az általuk javasolt alapjövedelem, és azt szeretnék, ha arról a következő hetekben társadalmi vita bontakozna ki.
Amint az a szombati konferencián is elhangzott: a munkacsoport várakozásai szerint az alapjövedelem bevezetésével lényegében – történelmében először – Magyarországon megszűnne a nincstelenség. Bánfalvi István szociálpolitikus, a szakértői munkacsoport vezetője elmondta: az alapjövedelem bevezetésére egy éve aláírásgyűjtési akció indult egy európai polgári kezdeményezés keretében, ami még néhány napig tart. Az elképzelés lényege, hogy a “létpénzt” a rászorultság alapú pénzbeli ellátások helyett adnák minden tartósan Magyarországon élő és itt adózó magyar állampolgár számára, és ahhoz nem kapcsolódna sem hozzáférési, sem pedig kizáró feltétel. A konferencia főszervezője, Bánfalvi ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alapjövedelem bevezetésével együtt az adórendszert is át kellene alakítani. Így megszűnnének az annál kisebb összegű támogatások, míg az a fölöttiek ennyivel csökkennének, néhány kivétellel. A modell szerint a létpénz bevezetésével ugyanannyival csökkennének is a bruttó bérek, illetve ez az alapjövedelem beépülne a bérekbe.
Akár egy földcsuszamlás
Ferge Zsuzsa szociológus üdvözölte a munkacsoport által elkészített anyagot. A Széchenyi-díjas szegénységkutató úgy vélte: az új rendszerrel felszámolható lenne a mélyszegénység és csökkenthető lenne a szegényebb és a magasabb jövedelmű csoportok közötti feszültség.„Ha javul a segélyezettek helyzete, és ezzel egyidejűleg javul a munkában lévők szegénysége – hiszen azoknak, akik dolgoznak, harmada szegény, a léthatáron van – és ha a távolság szűkül, valamint a szegénységet is eléri a civilizált létfeltételek bizonyos minimuma, akkor az irigység is mérséklődhet” – állapította meg a szociológus. Emlékeztetett arra, hogy ő 15-20 éve elkötelezettje a gondolatnak, és örömmel fogadja még akkor is, ha annak egyes részleteit kell és lehet is bírálni. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetése a társadalmi békét is szolgálná, és földcsuszamlásszerű változást hozna, miközben csak a lakosság 3-4 százalékának jövedelme csökkenne. Úgy látja, az alapjövedelem bevezetését komoly társadalmi vitával kell megalapozni. A szegénységkutató szociológus arra is kitért, hogy az elmúlt két évtizedben Magyarországon nem volt valódi politikai akarat a felzárkóztatásra, és a mai ellenzéki pártok programjaiban sem lát elkötelezettséget az ilyen “jó gondolatokra”.
Ferge Zsuzsa felidézte: gyakran hangzik el az attól való félelem, hogy “akkor ki fog dolgozni”, ha bevezetik az alapjövedelmet. Szerinte ebben a félelemben van valami jogos, amire oda kellene figyelni. Ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, van egy 5-8 százalékos, végtelenül mély szegénységben élő társadalmi réteg, és az oda születőknek már a zsigereikbe beleivódik, hogy nekik ez van, nekik ez jut (…), ezért elfogadták ezt a sorsot. A szociológus két előkészítő utat lát az alapjövedelem bevezetése, társadalmi elfogadása előtt, ez pedig a jelenlegi ellátások, illetve az alacsony bérek emelése lehet.
Történelmi fordulat lenne
Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, korábbi jegybankelnök úgy vélte, az alapjövedelem bevezetése nemcsak megállítaná a magyar társadalom széthullását, hanem történelmi fordulatot eredményezne a társadalmi integrációban. Ezért a javaslat továbbgondolásával, kísérletekkel, meg lehetne próbálni bevezetését. Számításai szerint a javaslatcsomag körülbelül 1300 milliárd forintnyi többletjövedelmet, és ennek révén ennyi többletkeresletet hozna a gazdaságnak. A szakember – ahogy fogalmazott: az ördög ügyvédje hálátlan szerepéből – a kockázatok között arról beszélt, hogy az alacsony keresetűek egy része csak akkor lesz motivált a munkára, ha a létpénz és a nettó minimálbér között több mint 30 ezer forint különbség lesz. Ennek legalább 50-60 ezer forintnak kellene lennie. Surányi György arra is figyelmeztetett, hogy e különbség növelése nélkül vonzóbbá válhatna a szürke vagy a feketegazdaságba való átmenet.
Támadás nyugdíjrendszer ellen
Boros Imre közgazdász, a közszolgálati MTV Híradónak nyilatkozva a konferencián elhangzottakra úgy reagált: „Tulajdonképpen a jelenleg szociális rendszer teljesen le lenne bontva, elsősorban megtámadnák a jelenlegi nyugdíjrendszert”. Szerinte a LÉT ötlete csak választások előtti kampányfogás, ráadásul beláthatatlan gazdasági-társadalmi következményekkel járna, az ország eladósodna és nőne a fekete- és a szürkegazdaság is.
