A kisebb cégeknél nem nagyon akarnak bért emelni, de még mindig félnek a bérkommandótól és a szankcióktól – erre a megállapításra jutott egy a KKV-cégvezetők körében végzett felmérés. A Policy Agenda és a Magyar Szakszervezeti Szövetség közös kutatásában a munkaadók és a szakszervezetek közötti országos bérmegállapodás megítéléséről és a idei béremelési tervekről kérdezték a múlt év végén a szektorban működő 500 kis és közepes vállalat vezetőjét.
A felmérés egyik megdöbbentő adata szerint a cégvezetők csupán 58 százaléka hallott arról, hogy a szakszervezetek és a munkáltatók közötti decemberi tárgyalások eredményeként elfogadták a 2014. évi országos bérajánlást, ráadásul csak alig több mint egynegyedük tudta megmondani, hogy pontosan mekkora is annak a mértéke. Ez az eredmény akkor is elgondolkodtató, ha ismert, hogy a KKV szektorban hagyományosan kevésbé érvényesülhet a szakszervezetek befolyása, hiszen a kisebb cégeknél jellemzően nem működik érdekvédelmi szervezet. A kutatók mindazonáltal ezt a helyzetet azzal magyarázzák, hogy a médiában a minimálbérről szóló megállapodás mellett érezhetően nem kapott elég teret az országos bérajánlásról született egyezség, illetve hogy esetleg az idő rövidsége miatt a munkáltatói szervezeteknek nem volt kellő idejük tagjaik tájékoztatására.
Az már kevésbé meglepő, hogy a cégvezetők abszolút többsége számára nem befolyásoló tényező a bérajánlás. A válaszolók 61 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szerintük a cégek a saját helyzetüknek megfelelően alakítják a bérpolitikájukat, a munkavállalóknak ugyanis ebben a szektorban az alacsony érdekvédelmi szervezettség miatt elég kicsi a nyomásgyakorlási lehetőségük. A felmérést végzők ugyanakkor ennél jóval meglepőbbnek tartják, hogy a megkeresett cégek 19 százaléka úgy gondolja, azért van a bérajánlás betartásának jelentősége, mert nem teljesítése ellenőrzéseket indíthat el az állami szervek részéről. Ez a „félelem-faktor” vélhetően a 2011-ben indított bérkommandó hatására maradt meg a cégvezetőkben – vélik a kutatók, emlékeztetve arra, hogy akkor ugyanis a kormánypártok úgy szerették volna kikényszeríteni a béremeléseket, hogy hatósági ellenőrzésekkel, az úgynevezett bérkommandóval fenyegették meg a cégek vezetőit. Mindazonáltal a megkérdezettek 14 százaléka szerint a bérajánlás iránytű a cégvezetők számára, és 6 százalékuk mondta azt, hogy a bérajánlás betartása megakadályozza a cégüktől történő elvándorlást. Márpedig ez lenne egy jól működő munkaerőpiacon a fő feladata bármilyen bérmegállapodásnak.
Nem terveznek emelést
Nem túl biztató a munkavállalók számára, hogy a cégvezetők csaknem fele, 48 százaléka nem tervez idén béremelést, igaz, 32 százalékuk viszont kész arra, hogy minimum a bérajánlásnak megfelelő mértékben emelje alkalmazottai fizetését. Mindez azt jelzi, hogy a cégek nagyon óvatosak a béremelés tekintetében. A felmérés végzők mégis azt prognosztizálják, hogy többségül végül alkalmazkodni fog idén is az országos bérajánlás mértékéhez.
