Az MSZSZ vezetősége: Pataky Péter; Székely Tamás; Varga László
Egységes érdekvédelem kialakítására készül a Magyar Szakszervezetek Szövetsége, s arra, hogy az ausztriai szakszervezeti modellhez hasonlítson a működése – mondta el Pataky Péter, az MSZSZ és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke Győrben, sajtótájékoztatón.
Az év első felében teremti meg a működési keretrendszert a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MSZSZ), majd a három alapító konföderáció – az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF – beolvad az új tömörülésbe, hogy az általános jogutódlással ne veszítsék el a megszerzett jogokat és javakat. Az MSZSZ ugyanakkor mindennél hatékonyabb, s nagyobb erőt képviselő, akcióképesebb szövetség létrehozását tűzte ki célul – mondta Pataky Péter a mintegy 250 ezer tagot tömörítő új szervezet elnöke sajtótájékoztatón, Győrben. Az új konföderáció arra készül, hogy megkerülhetetlen egységet alkosson, ne tudja megosztani a magyar szakszervezeteket senki, “legyen az munkáltató, államhatalom, kormány, vagy helyi hatalom”.
Varga László MSZSZ-alelnök, egyben a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke az eseményen arról beszélt: az osztrák ÖGB nem ernyőszervezet, sokkal inkább a nagy munkavállalói rétegek önálló, szerves együttműködése, amelynek tevékenysége során még a politikai értékkülönbségek sem okoznak gondot.
Az együttműködés hatásairól szólva kijelentette, “kedvező jelek látszanak, de nem a tárgyalófelek fogadókészsége, hanem a szakszervezeti oldal összefogottsága szempontjából”, mivel az együttműködés eredményeként alakult demonstrációs bizottságok “kényszerítenek kimozgást a kormányból”.
Székely Tamás, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke, az MSZSZ alelnöke azt hangsúlyozta, mindenképpen szükséges növelni az érdekképviseletek akcióképességét abban az időben, amikor a munkavállalók pozíciója erősen romlik; ezért is pártolják ezt a modellt, mert úgy látják, hogy az azonos problémákkal küzdő verseny- és a közszféra közötti szolidaritást meg kell erősíteni
