A bértárgyalásokról szól az elkövetkező néhány hónap a cégeknél, a konfliktusoktól sem mentes egyezkedésekhez a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) megállapított 3,5 százalékos béremelési ajánlata ad támpontot.
Tavaly az év utolsó hónapjában sikerült megállapodniuk a munkaadók, a szakszervezetek és a kormány képviselőinek a versenyszférában 2014-ben kötelező 101 500 forintos minimálbérről és a 118 ezer forintos szakmunkás bérminimumról. Eszerint idén a legkisebb bér 3,6 százalékkal, a szakmunkások bére pedig legalább 3,5 százalékkal magasabb, mint 2013-ban volt. A VKF 3,5 százalékos béremelési ajánlást is elfogadott, amely nem kötelező jellegű, de irányadó a vállalkozásoknál folytatandó bértárgyalásokhoz.
Az máris kiderült, hogy a bérajánlást nem minden cégnél tudják figyelembe venni. A Magyar Postánál a napokban megszületett bérmegállapodás azt rögzíti, hogy január 1-jéig visszamenőleg, bruttó 350 ezer forint alapbérhatárig sávos bérfejlesztést hajtanak végre. Havi 130 ezer forintig 3,5 százalékos, 180 ezer forintig 3,3 százalékos, 350 ezer forintig pedig 2 százalékos az emelés. A sávos bérfejlesztésben nem részesülnek a kiemelt munkakörök, részükre külön béremelést határoztak meg. Így a betanított csomagkézbesítő és a csomagkézbesítő I. kategóriába tartozók havi 12 ezer forint, míg a csomagkézbesítő II., rendszeres helyettes, postavezető II. és a gépkocsivezetők havi 10 ezer forintos emeléssel kalkulálhatnak. A Magyar Postánál hagyományosan a béremelés 50 százaléka alanyi jogon jár a munkavállalónak, a másik 50 százalékos részt a munkáltatói jogot gyakorló differenciáltan osztja szét a teljesítményeket és a munkavégzés minőségét figyelembe véve. Mivel a munkáltató és a szakszervezetek február 4-én már alá is írták a megállapodást, a márciusi bérfizetéssel már a megemelt pénz érkezik a dolgozók számlájára.
A Postások Szakszervezetének honlapján is közzétett egyezségből az is kiderül, hogy a bérfejlesztésre a munkavállalók 96,3 százaléka jogosult. A társaság idei lehetőségeit és várható kötelezettségeit figyelembe véve egyszeri pénzbeni juttatásban is megállapodott a cégvezetés a szakszervezetekkel. Így 130 ezer forintos alapbérig 40 ezer forint, 180 ezer forintos alapbérig 45 ezer forint, míg 180 ezer forintig 40 ezer forintot fizetnek ki február 16-ig. A premizált vezetői munkakört betöltőknek nem jár a juttatás. A választható béren kívüli juttatások éves mértéke 212 ezer forint lesz fejenként. Mivel a munkáltató és a szakszervezetek február 4-én alá is írták a megállapodást, a márciusi bérfizetéssel már a megemelt pénz érkezik a dolgozók számlájára.
Ennél lényegesen szerényebb bérfejlesztésről sikerült egyezséget kötniük az ISD Dunaferr társaságcsoport vezetése és a kollektív szerződés kötésére jogosult szakszervezetek képviselőinek. Eszerint az idei béremelés két százalékos és július 1-től esedékes. Amennyiben az infláció 2-2,5 százalék között lesz év végére, akkor a köztes részt egyszeri jutalomként fizeti ki a munkáltató. Ha az infláció 2,5 százaléknál nagyobb lesz, akkor visszamenőleg félszázalékos bérfejlesztést kapnak a dolgozók. A szokásos karácsonyi, 14. havi bért a kollektív szerződés szerint fizetik ki, a szabadságos, 13. havi bér nagyobb részét az eredeti időpontban, június 10-én kapják meg a munkavállalók, míg a fennmaradó részt három egyenlő részletben, legkésőbb a novemberi bérekkel együtt. Akinek 150 ezer forint alatt van az alapbére, a szabadságos bért a júniusi bérrel együtt teljes egészében megkapja.
Borbély Zoltán, az üzemi tanács elnöke a megállapodás aláírása után úgy nyilatkozott: a bérfejlesztés mellett a dolgozók mintegy 1,1-1,2 milliárd forintnyi juttatásukról lemondtak munkahelyük védelme érdekében. Feltételül szabták, hogy az összeget a munkáltató az 1-es számú, tavaly év elején leállított kohó átépítésére fordítja, amelynek szeptembertől üzemelnie kell. Amennyiben nem üzemel, akkor a munkáltató visszafizeti a pénzt a dolgozóknak. mondta. Borbély hangsúlyozta, hogy az idei bértárgyalásoknál a szakszervezetek a legfontosabb feladatnak az 1-es kohó átépítését tekintették, mivel így a folyékony fázis megmaradhat és ezzel együtt több ezer fő elbocsátása kerülhető el. Fontosnak nevezte azt is, hogy sikerült elérniük a határozatlan időre kötött kollektív szerződés felmondási tilalmának 2015. december 31-ig történt meghosszabbítását. Mindez azt jelenti, hogy a hathónapos felmondási idő miatt 2016. június 30-ig a KSZ él és csak közös akarattal változtatható meg.
Ide tartozó hír, hogy a Magyar Honvédség altiszti és legénységi állománya havi bruttó 10 ezer forintos kiegészítő juttatást kap az új közszolgálati életpályamodell teljes körű bevezetéséig. Ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter jelentette be, aki elmondta, hogy az érintett mintegy 12 600 katona januárig visszamenőlegesen, márciustól kapja meg emelt juttatását, amelyre a kormány 1,8 milliárd forint többletforrást biztosít a honvédelmi költségvetés számára.
